Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

lozt is, Zichy János örökösei birtokolták. Hörcsök, amely a török korban még népes falu volt, a 18. század közepéig puszta lett. . A település lakóinak többsége református, akik 1731-ben tiltakozást nyújtottak be oratóriumuk elvétele miatt.1759-ben Vörös Zsigmond alszolgabíró megvizsgálta ezt a templomot. 1736-ban katolikus templom építését kezdték el, az épület 1738-ban elkészült. Az 1754-es nemesi összeírásban a következő káloziak szerepeltek: Simonyi György, Virág Pál, Ács János, Virág Sámuel,Mikiós János,Miklós István,Miklós Gergely Miklós Mihály,Perenczi János,Baan Gergely, Piló Jakab. 1775-ben a falu Fejér megyéhez intézett panaszában arról van szó,hogy Kalózon 34 házban árendás nemesek élnek, akik nem járultak hozzá a tűzoltó felszerelések költségeihez, és ugyanígy a falusi pásztor és az éjjeliőr fizetésével sem törődnek.Az 1774-1775-ös adóösszeírás szerint a kálozi jobbágyok száma 65, a zselléreké 11, a szolgáké 39, a kézműveseké 5 és a kereskedőké 2. Ugyanekkor 242 Ökröt, 134 tehenet, 97 tinót, 7o borjút, 145 lovat, 62 sertést és 181 juhot jegyeztek fel. A házak száma 76, a kálozi határt 984 pozsonyi mérő szántó, 531 kaszás rét és 7o kapás szőlő képezte. Kálóz mezőváros 1782-187o 1782-ben Zichy Ferenc, Kálóz földesura vásárjogot kapott II.József császártól.Az 1784-1785«évben a települést már Fejér megye mezővárosai között említik. II. József uralkodása alatt ismét rögzítették a kálozi úrbéri szerződéseket. Ennek során a földeket a második