Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

itthonlévőket is. ... A sok igazságtalanság rettentő pusztítást vitt végbe az emberi gondolat és érzés világában, rettentőbbet, mint a gyilkos fegyver az emberi élet kioltásában..." A nyomorúságos viszonyokat fokozta az a szörnyű körülmény,

bogy tomboló járvány 4 hónapon át szedte az áldozatokat Kalózon, és ez közel loo ember halálát okozta. Április 22-én a járási ülésen a munkás- katona és földműves tanács tagjává Kalózról Vörös Györgyöt választották meg. A proletárhatalom bukása után a kálozi vezetők közül a fehérek Bús Mihályt

, Vörös Györgyöt

, és Miskolczi Istvánt meghurcolták. A munkáshatalom letörése után a földmunkások mozgalma továbbra is intenzív maradt. Az elégedetlenséget fokozta az is, hogy az uradalom nem helybeli földmunkásokat alkalmazott. 1922-ben kísérlet történt a szociáldemokrata földmunkás szervezet megalakítására. 1924-ben Virág György vezetésével létrejött a Független Földműves Szövetség helyi szervezete. Az 192o-193o-as években Kálóz gazdái kimagasló gazdasági eredményeket értek el. Ennek nyomán nyílt lehetőség a község fejlődésére. A községbe a villamos energiát 1925-ben vezették be. Az energiát a Szabó-féle vízimalom szolgáltatta. 1924-ben Kalózon önálló állatorvosi kört hoztak létre, melyre már korábban szükség lett volna,éppen az állatállomány erőteljes gyarapodása miatt. 1935-ben 2451 szarvasmarhát, 698 lovat, lo246 sertést, 3875 juhot és 21834 baromfit írtak össze a településen. 1937-ben a