Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

község lélekszáma 459o, lakóházainak száma 671,területe '17. 666 kat.hold volt. Posta és távirdával rendelkezett, vasútállomása viszont Aba-Sárkeresztúron volt. A községben csendőrörs működött. A puszták intézményeit is beleszámítva a község 4 róm.katolikus és 1 református elemi iskolával rendelkezett az 193o-as években. Az 193o-as években a református és a polgári olvasókör a vegyes- iparostársulat, a református- és a katolikus dalárda, a Szt.Imre Ifjúsági Egyesület és a katolikus leányegyesület fejtett ki a községben kulturális tevékenységet. Visszatérve az 192o-193o-as évekre, korabeli források részletesen szólnak Kálóz belső életéről. Ezek szerint a község vezetőjegyzője Német Perenc volt 1919-től egészen 1938-ig. 1931-ben községi bírónak Fésű Györgyöt

, törvénybírónak Tóth Jánost

, pénztárnoknak Pál S.Istvánt és közgyámnak Csákvári Istvánt választották meg. Ekkor a római katolikus egyházközség plébánosa Székely Gyula

, a református egyházközség lelkésze Vargha Kálmán

. 193o-ban Széchenyi Györgyné irányításával megalakult a Jézus Szíve Népleányok Társasága. Az egyesület részére a grófnő a plébánia és a gyógyszertár között 3 házat megvásárolt. Itt zárdát, óvodát és egy kultúrházat, továbbá bolthelyiséget /Szent József Bolt/létesített. Az alapító szigorúan ügyelt arra, hogy a később mozihelyiséggé alakított kultúrházban egyházi vonatkozású programokat tartsanak. Az említett óvodát Kis Anna Zsófia vezette 1945-ig. A községben az egészségügyi szolgálatot Rieder Jenő körorvos látta el 192o és 194o között,az állatorvo-