Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

sére.l9o6-ban Deák József és Borsos József vezetésével -a követelések nem teljesítése miatt - gyűlést tartottak a mezei munkások, és a nagyközségben megalakult a földmunkás szakegylet. Ezek a megmozdulások előrevetítették az 1919-es kálozi eseményeket. X 1914 és 1918 között a bevonultatott és frontra kivezényelt kálozi hadkötelesek közül lo3 lett áldozata az értelmetlen háborúnak. Ezek neveit kegyeletül külön fejezetben rögzítjük. A világháború a község lakossága körében szociális elnyomorodást idézett elő. Ezért is 1918 őszén a hazatérő katonák a fennálló társadalmi renddel szembeszálltak.A katonák nem adták le fegyvereiket, ezeket 1918 novemberében a karhatalom erőszakkal szedte össze.Az események radikalizálódtak, a gazdasági cselédek, a napszámosok, törpebirtokosok, a hazat érő, háborút megjárt káloziak földosztást követeltek. 1919.március 3o-án megalakult a községi néptanács. Az április 14-i választáson tanácstaggá Bús Mihályt,Virág Józsefet, Szabó Jánost, Szabó Istvánt, Kádi Perencet, Fazekas Istvánt és Bencz Józsefet választották. A Direktórium elnöke Bús Mihály

, tagjai Miskolczi István és Vörös György lettek. A kálozi eseményekről mintegy magyarázatként szólnak a következő sorok a kálozi római katolikus plébánia feljegyzéseiben. "..Gazdaemberek mentek az uradalmak területére kukoricát lopni. A kényszer rávitte őket, az asszonyokat is, akik inkább lopni mentek, mint napszámba 6 krajcár éhbérért. ... A parancsszóra gyilkolás, a több mint 4 évig tartó szenvedés kiforgatta őket a háborúban, de az