Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

külterületi lakott helyek tartoztak 19o3-ban: Nagyhör­csökpuszta, Hatvanpuszta, Csirip major, Csali csárda, Belmajor, Ödön puszta, Aranyosmajor, Rózsamajor, Régi­lak, Kishörcsök-puszta, Bébiczmajor, Jenőfalva, Antal­major, Számadólak /Külmajor/, Ötvenkilencmajor, Árva­major, Sárrétimajor és Ágostonmajor. Az évi öt vásárt a káloziak a hétfői napokon tar­tották, mégpedig Gyertyaszentelő Boldogasszony /febr. 2./ ünnepét megelőző hétfőn, nagyhét hétfőjén, Sarlós Boldogasszony/júl.2./előtti hétfőn,Szent Mihály/szept. 29./ hetének hétfőjén és a karácsonyt megelőző hétfőn tartották. Kálóz a sárkeresztúri választási körhöz tartozott. Vá­lasztóinak száma 1899-ben 2ol fő. 1913-ban Kálóz nagyközség lakóinak száma 4532 volt, és a településen 516 házat jegyeztek fel. A község több mint 17 ezer kat.holdas határának 8o %-át még mindig nagybirtok uralta. A nincstelen, földnélküli lakosság a helyi, vagy a környező uradalmakban vállalt munkát. Az uradalom részéről az arató szerződések be nem tartása gyakran vezetett összeütközésekre a munkavállalkozók és az uradalom között. Már 1873-ban arról olvashatunk,hogy a kálozi /és a részben idegen illetőségű/ aratómunkások is abbahagyták a munkát, mert az uradalom nem tartotta magát a szerződéshez. Ekkor az ellátás aratás idején i­gen gyenge volt. Az aratók 12-es részért dolgoztak. Itt jegyezzük meg, hogy más Fejér megyei uradalomban a lo­edik részért arattak a földmunkások. Ezt a mozgalmat a hatóság erőszakkal törte le, az aratók egy részét Sárbo­gárdra, a járásbíróságra kísérték. 19o5-ben ismét aratósztrájk volt Kalózon, ezért a főszolgabíró két század katonaságot kért azok megfékezé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom