A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Zsidók Székesfehérvárott 1715-1848

KALLA Y ISTVÁN ZSIDÓK SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1715-1848 A középkori zsidó lakosság a török hódoltság kezdetén még megvolt. 1544-ben 101 bolt közül kettő az ő kezükön volt. A Zsidó utca, Zsidó-negyed helynév is a jelenlétükre utal. A XVII. századból nincsenek adataink. Az 1703. évi kiváltságlevél szerint Székesfehérvárra csak katolikus vallásúakat fogadtak be. Ezért protestánsok és zsidók nem tudtak letelepedni. Az első adat 1715-ből való: Lebl kereskedő uralkodói parancsra szállított 4.000 mérő gabonát a fehérvári raktárba. A tanács ennek ellenére kiutasította a városból, illetve az uralkodói parancs hatására négyheti tartózkodást engedett neki . 1572-ben a város határozatot hozott: a városkapukon a jövőben egy zsidót sem engednek át (kivéve ha ezred-, vagy más fontos ügyben járnak). A határozat a helytartótanácsnak is szemet szúrt, mert a következő évben a városnak magyarázatot kellett adnia róla. A tanács természetesen a kiváltságlevélre hivatkozott. 17'55-ben 12 Ft büntetés terhe mellett még azt is megtiltották, hogy bárki zsidónak éjjeli szállást adjon. Az első zsidó, aki 2 Ft helypénz ellenében 1765-ben vásári sátrát felállította, Salamon Márkus palotai kereskedő. Különben más városokhoz hasonlóan, Fehérvár is tiltotta a vásáron kívüli árulást. Ennek az lett a következménye, hogy a zsidók a város körüli, uradalmi fennhatóság alatt álló mezővárosokban (pl. Lovasberényben) telepedtek le, és onnan jártak be a vásárokra. 1776-ban két lovasberényi zsidó, Izsák Ádám és Márkus évi 3 Ft 50 d helypénz ellenében árulhatott