A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében

ERDŐS FERENC KERESKEDŐ . CSALADOK ETYEKEN A XIX.SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Fejér megye északkeleti peremvidékén fekvő Etyek község a XIX. század második felében bekövetkezett gazdasági visszaesések ellenére prosperáló településként lépett át a XX. századba. A gazdasági fellendülés elsődlegesen a helyi agrártársadalom belső energiájából fakadt, ugyanakkor jelentősen motiválta a prosperitást a helyi profitorientált kereskedő réteg is. Fényes Elek 1851-ben megjelent "Magyarország geographiai szótára" című statisztikai leírásban az alábbiakban foglalja össze ismereteit a községről. "Etyek német-magyar falu, Fejér vármegyében, közel Biához, utolsó posta Buda. Van 1.700 katolikus, 400 református, 12 zsidó lakosa, katolikus és református anya temploma, szép szőlőhegye, erdeje, kőbányája, sikeres tisztabúzát termő szántóföldje. Bírja a fejérvári káptalan". Fényes Elek idézett leírása, valamint Fejér vármegye 1848. évi zsidóösszeírása tudósít arról, hogy Etyeken a XIX. század közepén mindössze 4 zsidó család élt. Nevezetesen Taus z Salamon, Riz (Riesz) Jakab, Riesz Sámuel és Riesz Már kus. A tordasi születésű Riesz Jakab a legidősebb családfő, az ő családja népesíti be az etyeki zsidó közösséget. Sára nevű lánya a galíciai születésű Tausz Salamon üvegkereskedő felesége. Fia,Sámuel ugyancsak üvegmetsző, Riesz Márkus pedig pálinkafőző. A zsidó közösség számbavétele bizonyítja, hogy a század közepén még kevésbé kapcsolódtak a kereskedelemhez, családjukat ipari tevékenységből tartották fenn. Az 1856-ból fennmaradt iparosok összeírása is az előbb említetteket erősíti meg, ugyanis az iparosok között tüntet fel két