A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)
Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig
Utóbb Kossuth pénzügyminisztériuma a részletek fizetését engedte el, sőt az állami bevételek sorából is törölte. A Bachrendszer idején azonban a fennálló adóhátralékot teljes egészében behajtották. A diszkriminációktól szenvedő zsidók életében II.József uralkodása jelentős változást eredményezett. II.József császár "összbirodalmi" szemlélete és átalakulási célkitűzései a zsidók számára jótékonyan érvényesültek. A zsidók iskoláztatására 1783-ban adta ki az uralkodó a Si sterna tica gentis Iudaica című rendeletét, melyben előírta az ország nagyobb zsidó gyülekezeteinek iskolaállítási kötelezettségét is. 1783-tól kezdődően mintegy 22 zsidó iskola létesült az országban, bár ezek egy része II.József császár halála után megszűnt. A zsidók nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a császár rendelkezéseit, mert némelyikétől a vallás ügyeibe történt beavatkozást láttak. Az idők szelleme, a fölvilágosodás éreztette hatását a zsidók körében is. Az 1790-91. évi országgyűléshez folyamodványt intéztek, melyben a vallási türelemre és a természetjogra hivatkozva kérték vallásuk zavartalan gyakorlásának lehetőségét, lakhatásuk és letelepedésük szabadságának biztosítását, a szabad ingatlanszerzést, nem különben kereskedelmi és földművelői tevékenységük szabad gyakorlását. Öntudatos, de egyben megrendítő szavakkal vallottak arról, hogy nincs más hazájuk mint Magyarország. Az országgyűlés ideiglenes jellegű állásfoglalást nyilatkoztat ki, amelyben kimondja, hogy a zsidók meghagyandók 1790. január l-ig állapotukban. Az 1790-1867-ig tartó két nemzedéknyi korszak zsidó közéleti tevékenysége az egyenjogúság kivívásáért folytatott küzdelem jegyében telt el. Haller József, az 1791. évi országgyűlés egyik tagja tervezetet dolgozott ki a zsidóknak az ország nem nemes lakóival való azonos jogállására, ám ennek a tervezetnek a megvalósulásáig mintegy fél évszázadot kellett várnia.
