Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)

Gyimesi Károly: Népi emlékezet Sárosd múltjából

Az emlékek megmentésénél rendkívüli szerencsésnek tartom, hogy a megkérdezett idős emberek már nem tudták és nem is akarták átvenni a modern korunk ritmusát, hanem életük utolsó szakaszában megmaradtak a régi életvitelüknél, tehát az emlékeik birtokában is. Hogy a gyakorlatban miképp folyt le egy ilyen emlékgyűjtés azt a régi jegyzeteimet felhasználva, szíves figyelmükbe ajánlom. A nádas ház ahova belépek már nagyon öreg, idős a gazdája is. A tűzhely felett nyílt kémény van és fejmagasságban a mestergerenda. Maga a hely is történelmi, délre tőle a putrik, ahol páran a hódoltság idejét is átvészelték a mocsárba, nyugatra a Kertali domb .ahonnan bizonyítottan már 950 körül eltemetett magyarok csontvázait ásatta ki a múzeum. Tehát Árpád vezér unokája, ill. István kir. nagyapjának, Taksonynak idején, itt már magyar település volt. A kötetlen beszélgetés hamar megindul közöttünk annál is inkább, mert nem adószedő, hanem emlékgyűjtő vagyok és emlékekből akad itt bőségesen, hiszen Ropai Gyuri bácsi az egyik legősibb sárosdi család ivadéka. Sor kerül minden helybeli ősi legendára. A Kertali domb népének menekülésére a Pusztatemplomhoz. A gazdag kunvilágról, Az aranykapuról, Szilágyi Erzsébetnek és fiának jakabszállási látogatásáról és adományairól. Minden nagyon érdekel, de azzal is tisztába vagyok, hogy öt-hatszáz vagy ezeréves események már kizárólag csak megszépített legendák alapján élnek. Tehát megpróbálok a közelebbi korokra a XVIII. sz. elejére rákérdezni, hátha maradt valami az elődök emlékeiből.