Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)
Gyimesi Károly: Népi emlékezet Sárosd múltjából
"A mi őseink akkor jöttek ide vissza. Tizenkét család és ősi jusson mérték itt ki a telkeiket. Rajtuk kivül nem volt itt másoknak földje, csak a zsölléreknek, akik itt a putrikban még a törököt is kibírták. Eleibe félt itt a nép a "görbekésesektől", még a tolnai juhászok is itt bujkáltak előlük a hajlókban, de aztán az István ezredes úr meg a Dá niel méltóságos úr lovasai rendet csináltak itt." Itt érdemes felfigyelni a visszajövés említésére, ami a török után a kurucok dunántúli hadjárata idején történhetett. Azok a bizonyos rendcsinálók pedig Szekeres Ist ván és Eszterházy Dániel kuructisztek lehettek. Ők zabolázták meg a vad rácokat, az úgynevezett görbekéseseket, akik elől a dunamenti tolnai és bácskai magyarok, így a juhászok is északra húzódtak. Az első tizenkét telkesről tessék valamit mondani. "A nagyapám még jól tudta mindet. Még a megyéiket is ismerte, mert egész helyet kaptak, de én már csak annyit tudok, hogy a Hollósiak, Zsinkók, Rapaiak, Tóthok, Véghek, Ková csok, Nyíriek, Pálinkások, Hamvayak, Horváthok köztük voltak. Ezek azután úgy elnépesedtek, hogy sokan még zsellérek és cselédek is lettek belőlük. A földjük mindig osztódott, meg eleivel is nagyon szegény emberek voltak. Hiába kaptak földet, az mind dudvaság meg gyöp volt, amit a gyenge igákkal nem tudtak feltöretni. így aztán csak kis darabokat munkáltak, a többit akár az uradalom, csekély árendáért, sváb vándorjuhászoknak adták ki legeltetni. Eleiben a többségük kurtanemes volt, de később elvették a címüket. Még kisgyermek voltam, mikor ide, a felsótemetőbe temették el id. Rapai Pált, aki még kurtanemesnek tartotta magát"... Az egészen természetes, hogy ezen a lepusztított hódoltsági vidéken nehezen indult meg a gazdálkodás. A kurtanemesi címmel kapcsolatban pedig megnéztem a sárosdi prébánián az id.Rapai Pálra vonatkozó bejegyzéseket.A plebsnobilis, vagyis a népi nemesi címe valóban ott van a neve mellett.