Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)
Erdős Ferenc: Sárosd a forradalom időszakában és a tőkés fejlődés első évtizedeiben 1848-1870
A földesurak, köztük Esterházy is, csak kismértékben segélyezték a rászorulókat, csak ott és akkor osztottak gabonát, teremtettek munkalehetőséget, ahol az elégedetlenség kirobbanásától tartottak. S azt nem ellenszolgáltatás nélkül tették, a vetőmagot, a kenyérnek valót megfizettették, illetve ledolgoztatták. Egyetlen földbirtokos sem szüneteltette az ínség láttán a szolgáltatásokat, a nemesi vármegye pedig az adóhátralék behajtásával állandó feszültséget teremtett. A társadalmi változások igénye nemcsak a reformellenzék, a liberális nemesség, a városi polgárság körében tudatosult, hanem elevenen élt a jobbágyság között is. A Pozsonyba összehívott országgyűlés munkáját kísérte figyelemmel az ország, amikor 1848.március 15-én,részben az európai események hatására, Pesten forradalmi megmozdulásra került sor. Március idusát követően Fejér megyében is ismertek lettek a követelések, amelyek az elnyomott osztály, a jobbágyság körében is visszhangra találtak. Zichy Ödön, a megye adminisztrátora arra hívta fel a közigazgatás vezetőinek figyelmét, hogy ha az úrbéres viszonyok megszüntetésének híre a jobbágyok között elterjedt, "az a megye nyugalmát meg is zavarhatja". Az izzó hangulat csendesítésére, az indulatok csillapítására a lelkészeket kérte fel: a szószékről a törvényjavaslatok szentesítéséig - nyugalomra szólítsák fel a népet. A megye nemesi vezetőinek félelme a parasztmozgalmaktól nem bizonyult alaptalannak. Futótűzként terjedtek az egyenlőségről, függetlenségről szóló hírek és az illuzórikus követelések: "Adót többé nem kell fizetni, ezután senki sem parancsol ! " A jobbágyfelszabadításról szóló törvényjavaslat március 17-ét követő napokban vált ismertté. Eszterházy László -a földbirtokosok többségéhez hasonlóan-nem várta meg a törvényjavaslat szentesítését, jobbágyait a további feudális terhek és szolgáltatások alól felmentette.