Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Erdős Ferenc: Iváncsa és környéke a 18-19. században

Komárom megye másodalispánja. 1843-tól az országgyűlés tagjaként a mérsékelt liberális nemesi ellenzék egyik vezetője. 1848-ban országgyűlési képviselővé választották a nagyigmándi kerületben. Apjához hasonlóan behódolt Windischgrätznek, 1849. áprilisában Guyon Richárd letartóztatta, de Vukovics Sebő igazságügyminiszter közbelépésére szabadon bocsátották. Apa és fia a forradalom leverése után birtokukra, Baracskára és Iváncsára vonultak vissza. A forradalom és a szabadságharc viharai elkerülték Iváncsát. A településen mindössze két nemzetőrt írtak Össze, s az 1848. május elején megalakult megyei bizottmánynak Boross Pál lett a tagja. 1848. júliusában megérkezett az első református lelkész Göböl György. 1848. október 30-án átvonult törzskarával Iváncsán Perczel Mór, hogy megkezdje hadműveletét a Roth .tábornok vezette horvát tartalékhadtest ellen. 1849. májusában az újjászervezett megyei bizottmánynak Boross Pál mellett Bédi János is tagja lett. Fényes Elek az 1851-ben megjelent Magyaroszág geographiai szótára című művében az alábbi leírást adja a településről Nagy- és Kis Iváncsáról: "puszta Székes-Fejér vármegyében. Adonyhoz 1 mérföld. 341 katolikus, 260 református, 2 evangélikus, 6 zsidó lakja." Tehát a népesség közel 20 év alatt megduplázódott, az erőteljes növekedés oka abban keresendő, hogy intenzív földművelés bontakozott ki, az iváncsai birtokosok a település határát önerejükből rendezték, a kisebb vízfolyásokat szabályozták, a vízállásokat lecsapolták. Az erőteljes növekedést az is elősegítette,hogy kiváltak a baracskai közbirtokosság kötelékéből még olyan áron is, hogy a baracskai közbirtokosság adósságából 2000 Ft-ot magukra vállaltak.