Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
letek megrongálódtak, nem voltak nyílászáróik. A Móri járásban hét településen volt az 1944. október 15-i állapot szerint mozgó fénykép-üzem, 1945. június 9-i állapot szerint ezekből egy darab maradt használható állapotban. A filmszínházak befogadó- képessége általában 100 fő és 230 fő között mozgott, de az épületek tatarozásra szorultak, a vetítőgépek vagy használhatadan állapotban voltak, vagy eltűntek, hiány volt szakképzett gépkezelőkből, üzemvezetőkből is.268 A második világháború által követelt emberáldozatok és pusztítások évekig éreztették hatásukat Fejér megye településeinek mindennapi életében. Ám az emberek tenni akarása, az életkörülményeik javításának természetes igénye még a legküzdelmesebb, legínségesebb időben is képes volt a településeket az újjáépítés útján elindítani. A korabeli dokumentumokból kitűnik, hogy a községek vezetőinek és lakóinak többsége reménykedve tekintett a jövőbe, a romokon új, modern, a lehetőségekhez képest önállóan is életképes közösségeket, településeket szeretett volna építeni. A romeltakarítás és az újjáépítés optimista időszakát azonban egyre inkább beárnyékolták a kommunista diktatúra kiépülését kísérő jelenségek. Megszaporodtak a hátrányos megkülönböztetést okozó rendelkezések, megindultak a kitelepítések, a „B” listázás, a kollekdvizálás, az államosítások. Fokozatosan ellehetedenítették a politikai pártokat, keményen felléptek az egyházak ellen és elkezdődtek a politikai perek is. A romeltakarítás és a meginduló újjáépítés reményt keltő korszakát a kommunista diktatúra sötét, testet-lelket romboló időszaka követte. Jegyzetek 1 Romsics 1999: 256. p. 2 Gergely 2003: 173., 183-184. p. 3 Farkas 1970a: 135. p. 4 Dr. Farkas Sándor (1883—1964) Székesfehérváron született, jogi és államtudományi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A város szolgálatába 1907-ben lépett, amikor aljegyzővé választották. 1915-től árvaszéki ülnök, majd 1927-től az árvaszék elnöki tisztségét töltötte be. 1929-ben városi tanácsnoknak választották, valamint a kisgyűlés tagja is lett. 1932. december 6-ától polgármester-helyettesi tisztséget töltött be, míg 1941. szeptember 30-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. 1944. május 5-én tisztségéről lemondott, ezt követően nyugdíjazták. 5 Toldi Árpád László, dr. (Kiskőrös, 1898. január 2.) csendőr ezredes, főispán. Édesapja Toldi Lipót, aki eredeti családnevét — Schodel — 1890-ben magyarosította. Toldi Árpád jogot végzett, majd a csendőrséghez került, ahol az egyik legmagasabb rangú vezetővé vált, a Belügyminisztérium XX. (csendőr) osztályán szolgált helyettes vezetőként. 1944. szeptember 16-án került sor a Hóman Bálint által már régóta sürgetett leváltására. A nyilas uralom alatt a zsidó vagyonok kormánybiztosaként többek között az úgynevezett aranyvonatért felelt. Az állami zár alá helyezett zsidó ingóságokból több vasúti szerelvényt raktak meg, amelyek 1944 végén, 1945 elején indultak meg Nyugat felé. Toldi az úton parancsot adott a legértékesebb tárgyak különválogatására, majd ezekből több ládát teherautókra rakatott, és otthagyta a vonatot. Célja az volt, hogy a zsákmánnyal Svájcba menjen, de csak Nyugat-Ausztriáig jutott, ahol a megszálló francia hadsereg elfogta. Később elengedték (valószínűleg megvesztegette fogva tartóit), és ismeretlen helyre távozott. További sorsa, halálának körülményei, ideje máig nem ismertek. Lásd http://old.vmk.hu/fejerlex/fejerlexikon.htm. 6 Farkas 1970a: 140—142. p. 38
