Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
október) megkapták ezt a jogkört is. A szövetség köteles volt minden községben munkaközvetítő irodát nyitni, amely megkerülésével nem lehetett senkit sem alkalmazni. További feladata volt még a vetésterületek összeírása és a munkaadók gazdaságának ellenőrzése. 1948-ban 452 ezer tagja volt, ezzel a legerősebb falusi tömegszervezetnek számított. 1948 decemberében beolvadt a DÉFOSZ-ba. 3 A központilag kiadott rendeletben szereplő pontok közül csak a községet érintő pontok kerültek megválaszolásra. 4 Az r—zs.) és az a-b.) pontok hiányoznak. 5 A Zichy-kastélyt 1923-ban építette Zichy (I.) Aladár. Halála után (1939) a kastélyt özvegye és gyermekei birtokolták 1945-ig. 1944-ben a Vöröskereszt kórházat működtetett a kastélyban, amelyet a front idején kifosztottak. 1945 után rövid ideig traktoroslány-képzés folyt az épületben, majd Athenaeum-üdülóként működött 1946 és 1948 között. — 152. — Vál Vál nagyközség újjáépítési tervezete Vál, 1946. április 16. Vál község elöljáróságától Tárgy: Vál község újjáépítési 348/1946. tervezete 1946. évre Rendelet sz.: 3259/1946. Vármegyei Alispán Úrnak Székesfehérvár Fenti sz. rendeletre az újjáépítési tervezettel kapcsolatos jelentésemet az alábbiakban terjesztem be. 1.) A község általános újjáépítése A lakóházak száma a felszabadulás idejében 667 volt, ebből megrongálódott 115 ház. Ezekből igen nagy kár esett a középületekben, mert teljesen megsemmisült, illetve használhatatlanná vált a községháza, melyet az építőanyag megmentése érdekében le kellett teljesen bontani. Teljesen használhatatlanná vált a község tűzoltószertára, teljesen megsemmisült a község járványkórháza, megrongálódott a községi óvoda, a Hangya Szövetkezet. Majdnem teljesen megsemmisült, de lakhatadanná vált a tejszövetkezeti kezelő lakása és használhatatlanná vált a tejcsarnok. Megrongálódott nagy részben a róm. kath. elemi iskola, megrongálódott a jelenlegi járási főjegyzői hivatal és lakás, megrongálódott a vezetőjegyző lakás. Mindezen károkat az 1944. december 23-án a községet ért német bombázás okozta, a felszabadulást követő napon. A község lakossága 3000, ebből férfi 1050 és nő 1950, ebből munkaképes 525 férfi és 975 nő. A felszabadulás idején a községnek 61 000 pengője volt a község számláján, ez azonban időközben elértéktelenedett, a takarékpénztári zárlat miatt. A közadók a felszabadulás idején, 1944. december 22-én, mintegy 90%-ban már befolytak, tehát mindössze 10% hátralék maradt fenn. 356
