Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
2. ) Mezőgazdaság A felszabaduláskor bevetett terület 1390 kát. hold volt, felszántott terület 20 hold, aknás terület, lövészárkok területe mintegy 200 kát. hold, tankcsapdák a községben nem voltak. Traktor 4 üzemképes és 2 üzemképtelen maradt a községben, igavonó állatból ló mintegy 460 drb és mintegy 570 drb tehén volt. A belterjes gazdálkodás terén az utóbbi évek eredményeként a lakosság kellően fel volt szer[e]lve a szükséges eszközökkel és megfelelő kisebb állatokkal is. Bolgárkertészet nem volt a községben, illetve egy 200 kát. hold területtel bíró középbirtokos munkálkodott 10 hold bolgárszerű kertészettel. A községben a méhészek száma mintegy 20 volt, mintegy 250 család méhvel. Faiskolája régebben volt a községnek, azonban a szaporítást az utóbbi időben betiltotta a felügyeleti hatóság. A községnek közlegelőjét mintegy 120 hold területű közlegelő és a kaszálás utáni rét terület adta. A volt Dreher-uradalomnak volt a községben mintegy 750 k. hold területű erdője, melynek nagy része ugyan fiatal telepítés, de szépen fejlődött erdő volt. A község közterületként a községi közlegelő egy részét pótfásította ép[p]en 1944. év tavaszán. A községben a szőlő és gyümölcsös területe 350 kát. hold volt, mely igen jó hírnévnek örvendett a közvetlen közelben, hozzá hasonló minőségű szőlők nem termettek. 3. ) Állatállomány A községben ló 2 éven aluli mintegy 60 drb, 2 éven felüli pedig 400 darab. Szarvas- marha 2 éven aluli mintegy 70 drb, 2 éven felüli 500 drb volt. A községnek szarvas- marhákhoz 4 drb apaállata, a lovakhoz, pedig 2 kihelyezett ménnel fedeztetési állomása volt. A tehénállományból 170 nem tejelő, 230 pedig tejelő volt, melynek napi tejhozama mintegy 10 hl volt. Sertés mintegy 2000 drb volt a községben. Juh mindössze 4-5 drb. Kecske 25 drb, szamár 4 drb. Baromfiállomány 12 000 drb. A volt Dreher-uradalomban volt 2 drb betonsiló 120 tehén számára szükséges takarmány silózásához. 4.) Ipar A községben a Vali Tej szövetkezet, mint tejgyűjtő működött, mint az OMTK tagja. Szeszfőzde, magánszemély kezelésében, 250 literes üst használatával működött. A volt Dreher-uradalom szívógáz és villany, valamint vízhajtású malmát magán egyén, mint bérlő használta napi 60 q teljesítménnyel, mely egyedül a községben 3 munkásnál több munkást alkalmazott. 5.) Kereskedés és közlekedés A községben 3 vegyeskereskedő, 1 cipőkereskedő, Hangya Fogy. és Ért. Szövetkezet, Válvidéki Hitelszövetkezet működött. A közutak a német alakulatok használata alatt erősen megrongált állapotban voltak, a községnek csupán 1 utcájában kezdődött meg a járda építése betonból, mintegy 400 méteren, melyet a háborús viszonyok anyaghiánya miatt a község folytatni nem tudott. A hidak megfelelő állapotban voltak, a hadműveletek előtti némi sérülésekkel. A felszabadítás idején a községben gépjármű nem volt a községben [sic!], csupán a község igavonó állatainak országos járművei szolgáltatták a közlekedés eszközeit. Ezek a felszabadítás idején már elég rossz állapotban voltak, az előző igénybevételek miatt. 357
