Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről hozzá a helyreállításhoz. így az Ercsi Cukorgyár az Ercsi környéki kisvasutak helyreállítása terén elég szép teljesítményt végzett. Ez év őszén Csősz községből jutott el hozzám olyan értelmű kívánság, hogy az egyre pusztuló gazdasági vasutak helyreállítását és üzembe helyezését a vármegye vegye kezébe. Ez a kérelem és a kisvasutak óriási nemzetgazdasági jelentőségének ismerete indított arra, hogy érintkezést keressek a Közlekedésügyi Minisztérium kebelében létrehívott gazdasági vasutak igazgatóságával. Az igazgatóság vezetőjének utasítása szerint haladéktalanul megindítottam a munkát a gazdasági vasutak jelenlegi állapotának felderítésére, megmaradt felépítményének és gördülő anyagának számbavételére, valamint azoknak a termelési és népességi adatoknak az összegyűjtésére, amelyekből megállapítható, hogy melyik vonalak helyreállítása a legfontosabb, illetve hol volna indokolt új vonal létesítése. A kisvasutak meglévő anyagára vonatkozóan azonban a v[ár]m[egyei] földhivatalban összeállított leltár is csak hiányos adatokat tartalmaz. Ahhoz pedig, hogy közegeimet adatgyűjtés céljából a helyszínre kiküldjem, pénz nem áll rendelkezésemre. E téren tehát csak a községi elöljáróságoktól rendelkezésem alapján beterjesztett - sajnos, nagyon hiányos adatokra kell támaszkodnom. Ezek alapján is sikerült azonban olyan átfogó képet nyernem, hogy ennek alapján a gazdasági vasutak igazgatóságához a helyreállítás sorrendjére vonatkozóan javaslatot tehessek. A gazdasági vasutak igazgatósága kilátásba helyezte, hogy javaslatom alapján a részletes adatfelvételhez és a tervek elkészítéséhez részint pénzt, részint szakembereket fog küldeni. A vármegyei hároméves tervjavaslatba[n] hozzávetőleges számítások alapján [?] millió Ft-ot irányoztunk elő. Számításba vettem azt is, hogy az érdekelt községek lakossága sem riad vissza erejéhez képest áldozat hozatalától, hiszen a vasutak üzembe helyezése elsősorban az ő érdekét szolgálja. Az eddig összegyűjtött adatok alapján a kisvasutak helyreállítását, illetve új vonalak építését a következő sorrendben tervezem: 1. Szabadbattyán vasúti állomás és Kálóz község között, Tác, Csősz, Soponya, Nagyláng községeket érintve 18 km távolságban. 2. Kiscsérip[usz]ta vasútállo- más-Kisláng között, hossza 14 km. 3. Felcsút vasútállomástól Alcsút, Vértesdoboz, Tabajd, Vál, Kajászószentpéter, Baracska községeket érintve Martonvásár vasútállomásig, hossza: 55 km. 4. Perkáta-Pusztaszabolcs vasútállomás hossza 8 km. 5. Szé- kesfehérvár-Zámoly-Csákvár-Bicske között, hossza 36 km. 6. Székesfehérvár-Iszka- szentgyörgy-Gúttamási-Isztimér-Kisgyón között, hossza 28 km. Sárbogárd-Előszállás között, hossza mintegy 6 km. Ezeknek a vasutaknak a helyreállítása, illetve megépítése a forgalomból eddig legjobban kieső községeket részint a MÁV jelentősebb állomásaihoz, részint a vármegye központjához kapcsolná. Ezzel nemcsak termelvényeik olcsóbb szállítását tenné lehetővé, és ipari növények termelésére [történő] áttérésüknek nyitná meg az útját, hanem rendszeres járatok indításával az utat és [a] postaforgalmat is gyorsabbá tenné. Villamosítás A vármegye községei közül Ercsi, Mór, Fehérvárcsurgó és Moha község nyernek helyi forrásból áramellátást. A háború előtt Moha, Sárkeresztes és Iszkaszentgyörgy községet is helyi áramforrás látta el, de ez a háború alatt teljesen megsemmisült. 142
