Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről A vármegye legtöbb községében a Fejér Megyei Villamossági Rt., a Sz[ékes]f[ehér]vár körüli községekben pedig Sz[ékes]f[ehér]vár Város Közművei szolgáltatta az áramot. Ezek hálózata a háborús események következtében több mint 50 [százalékjban teljesen megsemmisült. A megmaradt hálózati részek is annyira hiányosak lettek, hogy a vonalak kiépítését úgyszólván elölről kellett kezdeni. Sz[ékes]f[ehér]vár Város Közművei elsősorban a szabadbattyán-polgárdi vonalat állította helyre, hogy ezzel a MAORT14 üzemek energiaellátását biztosítsa. Ezután került sor a fülei leágazás, majd ebben az évben a szabadbattyán-sárszentmihály-ná- dasdladányi vonal helyreállítására. Jelenleg Jenő község újra bekapcsolása és a szabadbattyán-polgárdi vonal megerősítése folyik, utóbbi a lepsényi MAORT-telepek ellátásának biztosabbá tétele céljából. Tác, Csősz, Seregélyes, Pákozd és Pátka községek bekapcsolását a közművek a hároméves terv első esztendejére tervezi, a vármegyei hároméves tervben is így irányoztuk ezt elő. A Fejér Megyei Vill[amossági] Rt. 3 energiaforrásból kiindulva kezdte meg a helyreállítást. A nagy anyaghiány miatt [és] a fekvéseik miatt csak később bekapcsolható községekből a megmaradt vezetékanyagot elszállította, és ezzel pótolta az energiaforráshoz közelebb eső vonalrészek hiányait. Oroszlányból kiindulva az első 2 év alatt újból bekapcsolta a vállalat Pusztavám, Bodajk, Balinka és Isztimér, valamint az eddig a mohai erőtelepről ellátott Iszkaszent- györgy községeket. Az érintett bányatelepek e vonal sürgős helyreállítását indokolttá tették. A Tatabányáról kiinduló és a megye területére történő belépése után nemsokára 3 ágra oszló vezeték ez év elejéig a következő szakaszokon nyert helyreállítást: 1. Bicske bekapcsolása után átment Pest v[ár]m[egye] területére.15 2. Felcsút, Alcsút, Vál és Baracskán keresztül Martonvásárig jutott. 3. Újbarokból leágazva Vértesacsa, Pázmánd, Velence, Pusztaszabolcs községeken át Adony nyert bekapcsolást. A harmadik fővonal Ajkáról kapja az áramot. Itt Igar, Cece, Sárbogárd, Alap és Alsószentiván községek bekapcsolása történt meg ez év elejéig. Az 1947. év elején még 293,2 km távvezeték várt újjáépítésre a vármegye területén. Ebből Előszállás-Baracs-Kisapostag és Széchenyitelep bekapcsolásával, valamint a Kisvelence-Gárdony közötti vonalrész helyreállításával összesen 26,5 km helyreállítása valósult meg. Ehhez jön még a Baracs-Dunaföldvár közti vonal helyreállítása, [ajmelyből kb. 8 km esik a vármegye területére. Az eredmény felbecsülésénél figyelembe kell venni azt, hogy a bekapcsolt községek belső elosztóhálózatának helyreállítása és az egyes fogyasztók bekapcsolása is tetemes anyag- és munkamennyiséget kívánt meg. A hároméves terv során még 258,7 km távvezeték és az ezzel bekapcsolt községek elosztóhálózatának helyreállítását, ezen kívül még néhány a múltban nem villamosított, vagy a felszabadulás után alakult, illetve ezután alakítandó község villamosítását kell elvégezni. E munkák elvégzésére a vármegyei tervbizottság 23 081 000 forintot állított be a hároméves tervjavaslatba. A tervjavaslat szerint első feladat Ráckeresztúr és Ercsi községen keresztül a tassi16 erőművel az összeköttetés megteremtése. Csak ezután lesz lehetséges Perkátán és Du143
