Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése Összegezve a város pénzgazdálkodási helyzetét, nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy amint az infláció idejében, úgy a stabilizáció óta eltelt öt hónap alatt a város háztartási egyensúlya nem billent meg, s minden reményünk megvan arra, hogy a folyó költségvetési év végéig ezt az egyensúlyt megőrizni, és ennek megőrzése mellett kitűzött pénzügyi feladatainkat végrehajtani tudjuk. Hozzátartozik a város pénzügyi gazdálkodásához szorosan az adóbevételeink alakulásának ismertetése. A felszabadulás után az adófizetés 1945. évi április hó 9. napján vette kezdetét. Ezek a bevételek, a pénzromlás következménye szerint természetszerűleg hónapról hónapra emelkedést mutatnak, de az abszolút számok itt sem alkalmasak arra, hogy azok alapján tiszta képet alkothassunk. Mégis csupán [az] érdekesség kedvéért megemlítem, hogy [az] együttesen kezelt közadóbevételeink 1945. évi április havában 118 302 pengőt tettek ki, az alkalmazotti kereseti adó pedig 1945. május havában mindössze 1928 pengőre rúgott. Ezek a számok 1945. december végén úgy alakultak, hogy az együttesen kezelt közadóbevételek 1945. december havában 128 434 619 pengőt, az alkalmazotti kereseti adó pedig 26 179 893 pengőt tettek ki. Ez az inflációs folyamat [az] 1946. év során, mint ismeretes, nagymértékben meggyorsult, és egyben 1946. év január l-gyel az adóbevételek kezelése körül áttértünk az adópengő-számításra. Az együttesen kezelt közadóbevételek 1946. január hó l-[jé]től július hó végéig 88 602 456 772 a[dó]p[engő]t, az alkalmazotti kereseti adó pedig ugyanerre az időre 23 281 977 577 a[dó]p[engő]t tettek ki. Jellemző az inflációnak 1946. évi július havában bekövetkezett szédítő iramára, hogy míg januártól június végéig az együttesen kezelt közadóbevételek havi átlaga 450 millió adópengő körül mozgott, az alkalmazotti kereseti adó havi átlaga pedig ugyanebben az időben 100 millió adópengő körüli összeget tett ki, addig a júliusi, tehát egy hónapi bevétel az előbbiből - kikerekítve - 86 milliárd, az utóbbiból - ugyancsak kikerekítve - 23 milliárd adópengőre rúgott. Mint fentebb említettem a múlt évi adóbevételek számadatai tiszta képet nem nyújtanak a város bevételeiről, de az megállapítást nyert, hogy a város adófizető polgárai az elmúlt esztendőben adófizetési kötelezettségüknek csaknem maradéktalanul eleget tettek, és nem az adófizetők jó szándékán, hanem az infláció egyre gyorsuló iramán és annak elháríthatatlan következményén múlott, hogy a csillagászati számokkal kifejezhető bevételek a valóságban igen keveset jelentettek a város részére. Az adóhivatal, a pénztár személyzete és az adófizető közönség egyaránt küzdött az óriási számokkal, a hallatlan bankjegymennyiséggel. Sokszor három pénztár is dolgozott, de a bevételek csak számokban jelentkeztek, értékben - sajnos - alig jelentettek valamit. Sokkal tisztább képet nyerhetünk az infláció utáni adóbevételek számadatai alapján. 1946. augusztus havában az együttesen kezelt közadóbevételek 112 937, az alkalmazotti kereseti adóbevételek 13 337 forintot tettek ki. A szeptember és október havi bevételek átlaga már [az] előbbinél 300 000, [az] utóbbinál a 60 ezer forintot közelíti meg. 1946. évi november hó 15-ig [az] együttesen kezelt közadók címén 884 596 forint, alkalmazotti kereseti adó címén 167 535 forint és búzaadó címén 304 032 kg búza folyt be. Ez utóbbinál igen komoly hátralék mutatkozik még 1945. és 1946. évről. Félő, hogy a rendkívüli aszálykár következtében az 1 millió kg-ot meghaladó hátralék természetben semmi esetre sem, pénzben pedig ugyancsak jelentékeny mértékben nem fog befolyni.
