Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről A többé-kevésbé megrongálódott házakat a dunapentelei, valamint abai házak kivételével mind helyreállítottuk, miután sikerült legyőzni az anyagbeszerzés és vállalkozói lany- haság nehézségeit. A tetőkárokat Dunapentele községben is sikerült helyreállítani, miután a földmívelésügyi miniszter erre e célra igen kedvező feltételek mellett mintegy 15 000 db cserepet bocsátott rendelkezésünkre. A teljesen elpusztult házak közül egyet sem építettünk újjá, mert az ilyen munka olyan költségekkel járt volna, amelyek a kisebb arányú, tehát több család otthonát érintő munkát részben vagy teljesen megakadályozták volna. Teljesen befejeztük a Cece községhez tartozó Flardpusztán 4 új épület munkáit, míg a móri 13 épülőben lévő ház munkáihoz nagyobb részben építési anyag, kisebb részben pénzügyi fedezet híján nem is láttunk hozzá. A szövetkezet ügyvezető igazgatója azonban mindenegyes házhoz kijelöl sokgyermekes szülőket, kiket a törvényhatósági szociális titkárral, valamint a község alkalmi szociális bizottságával egyetértésben jelölt ki, mint olyanokat, akik a házjuttatásra alkalmasak. A házak legszükségesebb gondozása és őrzése, valamint a hozzájuk tartozó telep művelése ezáltal biztosítva van. Szövetkezetünk a hivatali működés megkezdése idején kísérletet tett annak megállapítására, hogy a javításra szoruló házak munkái, valamint építési anyagszükségletei mennyibe kerülnének. Az árak állandó s mind rohamosabb emelkedése, valamint a bérek folytonos rendezése a munkavállalási feltételek állandó változásaival együtt, azonban minden félig-meddig komoly számítást is lehetetlenné tettek. Ezek a viszonyok természetesen állandóan nehezítették a folyó munkákat is, amelyek lebonyolítása, szervezése és irányítása olyan feladatok elé állították szövetkezetünket, amely feladatokkal simán megbirkózni egyszerűen lehetetlen volt. Elveszett annak az anyagkészletnek nagy része is, amely az elmúlt év végén építkezéseink színhelyén maradt. Miután a beállott hadműveletek következtében az előírt év végi leltárt elkészíteni nem lehetett, nincsenek pontos adataink arról, hogy egyes helyeken az elmúlt év végén mennyi és milyen fajtájú anyagkészletünk volt, ennek következtében csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani veszteségünket is. Ha esetleg erre vonatkozólag készítettünk volna is korábbi időpontban felvételt, a hivatali irattár szétdúlása következtében ez is bizonyára megsemmisült volna. Mór, Baracs, Cece, Tordas községekben és Székesfehérvár városban volt anyagkészletünk. A hadműveleteknek nyomán elveszett azoknak a gazdasági értékeknek nagy része is, amelyeket a vármegye szegény magyar népének juttatott. A kölcsöneinkből építtetett, bővíttetett vagy tataroztatott házak elpusztultak vagy megrongálódtak; az állatok nagy részét a német, orosz és magyar katonaság hurcolta el; a gazdasági felszerelések szétszóródtak; a bútorzat összetört. Csupán az a föld maradt meg legázolva, összetiporva, kisebb-nagyobb mértékben megművelve, amelyhez népünket segítettük. Szövetkezetünk igyekezett megállapítani, hogy a juttatott ingatlanok, állatok és ingóságok közül kinek milye van meg, és ami megvan, milyen állapotban van meg. E megállapítást megkönnyítette, hogy a juttatottak számlája szövetkezetünk megmaradt iratai között megtalálható. Azok a juttatottak, akinek a juttatott jószágok megmaradtak, a megváltozott pénzügyi viszonyok mellett igyekeztek és igyekeznek tartozásaiktól szabadulni. Az elmúlt hónapok törlesztései olyan nagyarányúak voltak, hogy ma már a szövetkezetnek a juttatottaknál alig van követelése. A pénzromlás következtében ez a követelés összegszerűen egészen jelentéktelen. 62
