Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Ezzel szemben magának a szövetkezetnek sincs tartozása. Jelentékenyebb összeggel a Földhitel Intézetnek tartozott csupán a hardi birtokpolitikai akció következtében. Ezt a tartozást azonban október hó folyamán teljes összegében kiegyenlítettük. A Népjóléti Minisztérium a szövetkezet működésének biztosítására a mai napig 3 600 000 P forgótő- kekölcsönt folyósított. Szövetkezetünk igazgatósága szeptember havi ülésén a vármegye alispánjának, mint szövetkezetünk elnökének javaslatára kimondotta, hogy vállalja azt a munkát, amely a székesfővárostól átvett szarvasmarhák kiosztásával, nyilvántartásával s más tennivalókkal kapcsolatos. Nyomatékosan és határozottan kimondotta azonban, hogy az akcióval kapcsolatban semmiféle anyagi felelősséget nem vállal. A főváros ugyanis a vármegyének továbbtartás céljára 2804 db vegyes ivarú szarvas- marhát adott át, amelyet a vármegye alispánjának utasítása szerint a gazdasági felügyelőség tovább adott különböző községek gazdáinak. Az állatok ellenében megállapított mennyiségű és fajtájú élelmiszereket kell leadni. Ezeket az állatokat a főváros élelmezés céljából az orosz hadseregtől kapta, abból az állatállományból, amelyet az ország gazdaközönsége szolgáltatott be az orosz hadseregnek. Ezek az állatok természetesen igen gyenge egészségi állapotban voltak. így aztán mire az elosztóhelyekről a gazdák istállóiba kerültek az állatok, a 2804-ből 2084 lett. A hiányzó 720-at részben le kellett vágni, részben pedig elhullott. Az átvett állatok közül ugyanis a törvényhatósági főállatorvos mindössze 977-et talált külsőleg egészségesnek, 1058-at könnyebben betegnek, 415-öt súlyosan betegnek. Az állatokat a fővárosból Érd községbe hajtották, s innen jutottak 6 elosztó községbe. Érd községben részben elhullott, részben kényszervágásra került 254 db, úgyhogy a szétosztás befejezéséig az összes veszteség tehát 974 db. Kiosztás után a gazdáknál részben elhullott, részben kényszervágásra került a mai napig 203 db. A mai napig tehát az összes veszteség számbelileg 1177db. A mai napig véglegesen megállapítható, ami nagyjából előre látható volt, hogy az állathoz juttatott gazdák a juttatás feltételeinek megfelelni nem tudnak, nem tudják az előírt élelmiszereket beszolgáltatni. Miután újabb megállapodás a székesfővárossal nem történt, a feltételek eredeti formában állanak fenn, s egyelőre bizonytalan, hogy az ebből származó függő kérdések hogyan oldódnak meg. A kényszervágások után a szövetkezet pénztárába összesen 9 466 471,55 P folyt be, a Magyar Postatakarék-pénztárhoz befolyt: 390 000 P, az összes bevétel tehát 9 856 471,55 P, az akcióval kapcsolatos kiadás összege pedig a mai napig 2 731 717 P 75 f, a bevételi többlet: 7 124 753,80 P. Ebből az összegből valamint a kényszervágásra került marhák bőrének értékesítéséből befolyó jövedelemből a szövetkezet a vármegye alispánjának utasítására egy gazdasági évre mintegy 420 k[atasztrális] h[old] földet szándékozik bérelni Szolgaegyháza községben. A műveléshez szükséges üzemanyagot a szövetkezet lekötötte. A bevételi többletként jelentkező összegből: 7 124 753,80 P-ből nagyobb mennyiségű babot és gyufát vásárolt a szövetkezet összesen: 4 400 000 P értékben, a vármegye alispánjának, mint elnökének szóbeli utasítására, amely ügylettel szövetkezetünk igazgatósága nem foglalkozott még. A szarvasmarhák kényszervágásából befolyt összegből készpénzben pénztárunkban van; 2 334 753,80 P. A kényszervágás, valamint elhullások után a mai napig összesen 390 bőrt szállítottak be. E bőrökből feldolgozásra a Weisz és Túli Bőrgyár 120, a Vondra Alajos és Fia Bőrgyár 63
