Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről szükségletüket biztosítani fogja. Tavasszal megpróbálkozik azzal is, hogy a valamilyen ok miatt parlagon hagyott földeken is termeljen. Amint a hadműveletek Fejér megye és Székesfehérvár város felett elvonultak, a köz- igazgatással egy időben a Fejér Megyei Közjóléti Szövetkezet is megkezdte működését.23 Mindaddig, amíg a működésünket az elmúlt év első napjaiban a hadműveletek miatt fel nem kellett függeszteni, hivatalos helyiségünk a vármegye székházában volt. Üzleti könyveink, irattárunk és egész irodafelszerelésünk ottmaradt. Székesfehérvár város négy hónapon át állott súlyos harcok középpontjában. Ez alatt az idő alatt részben orosz, részben magyar és német katonaság használta a vármegyeházát s abban hivatalos helyiségeinket is; ezért aztán az iratok és a hivatali berendezés csaknem teljesen megsemmisült. így az elmúlt évek munkájáról pontos számadás nincs. A községi elöljáróságok jelentéseiből, a szociális szakelőadók adataiból és tisztviselőink emlékezetéből igyekezünk összeállítani annak a munkának aktaszerű eredményeit, amelyet eddig végzetünk. Ez az összeállítás természetesen, bármilyen nagy gondot fordítunk is rá, pontos nem lehet. A szövetkezet ez évi munkáját ezzel az összeállítással kezdette meg. Kezdetleges viszonyok között, nagy nehézségek árán csak részben és hiányosan sikerült a szükséges adatok egy részét megszerezni, s a szövetkezet további munkájához alapul venni. A háború azonban nemcsak a hivatalos helyiségeket dúlta fel, hanem az igazgatóságunkat is szétszórta. Az igazgatóság utolsó ülése óta a törvényhatóság első tisztviselője két esetben cserélődött.24 Az igazgatóság pedig jelenleg a vármegye alispánján és hivatalból tag gazdasági felügyelőségi vezető és földmívelésügyi miniszter megbízottján kívül mindössze négy választott tagból áll, tehát újjá kell szervezni. Mint a szövetkezet elnöke 1945. évi december hó 17-re hívtam össze az új igazgatóság megválasztása céljából a közgyűlést, amelyen azonban mindössze két tag jelent meg, ezért határozatképtelen volt, s így annak újbóli összehívása vált szükségessé, amelyre csak 1946. évben kerülhet sor. Hasonló a helyzet a szövetkezet felügyelő bizottságánál is. A szövetkezet hivatali működésének kezdetén az igazgatóság hatáskörét az elnök gyakorolta, az ügyvezető igazgató tájékoztatása alapján. A szervezeti szétziláltságon kívül nagyon megnehezítette a szövetkezet munkájának újbóli elindulását az, hogy a minisztériumtól sem utasítást, sem irányítást közel három hónapon át nem kapott. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 347/945. ME számú rendeletének25 általános jellegű intézkedésein kívül minden irányítást és szakszerű utasítást nélkülözni volt kénytelen. Ebből sok bizonytalanság származott. Nem állt a szövetkezet rendelkezésére forgótőke, amellyel anyagi munkálkodását időben megkezdhette volna. A Székes- fehérvári és Fejér Megyei Takarékpénztárnál 1944. december hó 31-én 156 435,10 P, a Magyar Postatakarékpénztárnál pedig 92 847,87 P folyószámla-követelése volt. E folyószámlákat csak a legutóbbi napokban szabadították fel, úgyhogy azokkal az összegekkel működésünk megkezdése idején nem rendelkezhettünk volna akkor sem, ha erről az igazgatóságnak már az év első felében módja lett volna intézkedni. A háború sajnálatosan szétdúlta azoknak a szociális alkotásoknak és munkáknak nagy részét is, amelyet a szövetkezet eddigi munkájával létrehozott. A szövetkezet a vármegye tizenhárom községében összesen 241 családi házat épített és épülőben volt 1944. év végén 17 ház. A már használatban levő házakból sértetlen maradt nagyjából 152, kevés javításra szorult 62, nagyarányú rongálódást szenvedett 17, lakhatatlanná vált 5 és teljesen elpusztult 5. 61 ©
