Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Első teendőnk az összeköttetés megteremtése volt a vármegye községeivel. A posta még nem működött. A hadi felvonulás vármegyénkén keresztül még tartott. A közbiztonság az egyes helyeken elrejtőzött német és nyilas banditák akciói következtében a legalacsonyabb fokon állott, és ilyen körülmények között kellett a községeink és a vármegye központja között a futárszolgálat intézményét megszervezni, és ezzel a laza szervezettel biztosítani a munka megindításához szükséges kapcsolatokat.4 A vármegyeháza ily ideiglenes szükséghelyiségben való működése semmiképpen sem szolgált a munka előnyére, de hasonló helyzetben volt a vármegye községeinek 90 [százalékja. Vagy a jegyző menekült el, vagy repülőtámadás és tüzérségi behatások folytán semmisült meg, vagy sérült meg a községháza, vagy teljesen elnéptelenedett falvak üres házaiban állt meg az élet, és az itt maradt, a háborútól meggyötört, szerencsétlen lakosság a tavaszi munka kellős közepén állat, vetőmag nélkül kezdhetett hozzá az új élethez. Ilyen körülmények között nem maradt más hátra, mint a lehető leggyorsabb segély biztosítása, és a fontosság sorrendjében nagy erőfeszítéssel kezdtünk hozzá a vármegye újjáépítéséhez. Legelső kötelességünk a mezőgazdaság megsegítése volt, hogy a kifosztott nép a tízezrével Nyugatra elhajtott állatok pótlásáról gondoskodni tudjon. E célból a Földmívelésügyi Minisztériumot kerestük fel, ahol miniszter úr méltányolva a vármegye teljesen elesett helyzetét először 5 millió pengő, majd újra 5 millió pengő mezőgazdasági kölcsön nyújtásával sietet gazdáink segítségére. Ezzel a támogatással vált lehetővé a szükséges üzemanyag biztosítása, és a tavasz folyamán 350 traktor végezte a szántás munkáját, bár állatok hiányában a vármegye területének 38 százaléka maradt megműveletlen. Hozzájárult a megművelés nehézségeihez az a körülmény is, hogy a harcok után a vármegyében 32 község határa volt elaknásítva, és nap mint nap történt robbanás kint a földeken a mezőgazdaságai munkát végző parasztok között. Ez a gyors pénzkölcsön tette továbbá lehetővé a rézgálic beszerzés révén a vármegye szőlőtermésének a megmentését is, továbbá ezáltal volt biztosítható a cséplés, mert a szíj nélkül maradt cséplőgépeket a kölcsönből vásárolt hevederekkel tudtuk ellátni. A mezőgazdaság érdekében megindítottam a teljesen elpusztult állatállomány létszámának növelésére irányuló akciómat. A már említett 10 millió pengős kölcsön csak egy részlete lett volna annak a 60 millió pengőre tervezett segélynek, amely a Földmívelésügyi Minisztérium részéről a vármegye minden irányú mezőgazdasági újjáépítését eredményezte volna. A kölcsön folyósításáról szóló rendelet meg is érkezett a vármegyéhez, a pénzkiutalás azonban nem történt meg, mert közben megindult a minisztérium országos jellegű akciója a mezőgazdaság megsegítésére irányuló országos hitelnyújtás érdekében. Ismételt beadványban kértem akkor a minisztériumot, hogy ezt a vármegyét az országos újjáépítéstől függetlenül kezelje, és ne sorolja a milliárdos mezőgazdasági újjáépítési kölcsön által megsegítendő vármegyék közé. Sajnos azonban ez nem történt meg, csak azt a biztatást kaptuk, hogy a kölcsön folyósítása rövidesen megtörténik, közben a pénz értéke napról napra romlott, a kiutalás pedig egyre késett, mert a Pénzügyminisztérium és a Földmívelésügyi Minisztérium nem tudott megállapodni a valorizáció5 kérdésében.