Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1949. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1949. évi jelentése Mind a fogatok, mind a traktorok a legutolsó időpontig az eke kifagyásáig állandóan dolgoztak. Az őszi szántást nagymértékben hátráltatta az a körülmény is, hogy a határnak mintegy 50 [százalék]a tengerivel volt elvetve. Ekkora tengeri vetésterület mellett az őszi szántások elvégzése lehetetlen, mert a késői érésű tengeri szárvágási munkák már olyan késői időre nyúlnak, hogy a szántást a fagyok miatt eszközölni nem lehetett. Kívánatos volna a tengeri vetésterület rovására a pillangós virágú növények fokozottabb termelése, valamint a késői érésű tengeri helyett a középkorai érésű tengeri vetésterületét előmozdítani. Ily módon a tengeri vetésterületének csökkentésével a munkák időben való elvégzése jobban biztosítható. Nyomatékosan meg kell azonban jegyezni, hogy a tájgazdálkodás szempontjából a csökkentés százalékát nem szabad nagyon alacsonyan megállapítani, mert Fejér megye hazánk legjobb és legtöbb tengerit termő területe. Rétjeink terméshozama a késői csapadékok miatt változatos volt. Legelőink állapota a legeltetési idényben kielégítőnek mondható. A város állatállománya a természetes szaporodás és [az] új vásárlások következtében állandóan emelkedik. Javulás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is történt. A törvényhatóság jobb és jobb minőségű apaállatokkal iparkodik a fejlődést meggyorsítani. A fejlődés nemcsak a nagyobb haszonállatok, hanem a baromfitenyésztés terén is folytatódott. Ebben nagy része volt a városban felállított baromfikeltető állomásnak, [a]mely az év második felében is több mint 30 000 naposcsirkét bocsátott a gazdaközönség rendelkezésére. A gazdasági főtanács által engedélyezett szántási hitelből 30 000 Ft áll a gazdaközönség rendelkezésére. Szeptember 15-ével zárult a tavaszi és nyári mezőgazdasági termelési verseny. E versenynek díszes keretek között történt meg a befejezése, amennyiben Székesfehérvárott szeptember hó 15-20-a között kiállítás keretében került bemutatásra a gazdatársadalom erőfeszítésének fényes eredménye; termények, állatok és iparcikkek alakjában. A kiállítást népes közönség tekintette meg, és a kiállítók közül nagyszámú gazda kapott igen értékes díjat. A város a hároméves terv keretében a fövenyi gulyalegelőt szakaszos legelővé alakítja át. A város legelő fásítási és javítási munkálatokra eddig több mint 120 000 Ft-ot áldozott, [ajmelynek eredményeként megyei viszonylatban a legelőversenyben az első díjat megnyerte. Az őszi legelő ütemben elültetést nyert 7000 db suháng (akác, sudár jegenye és kanadai nyár). A város a tönkrement fűmagtelep újralétesítése céljából a sóstói műréten 5 kat[asztrális] hold gyeptörést végeztetett. A fümagtermelésből nemcsak a legelő és rétgazdaság, hanem a kertészet gyepesítése is kellő mennyiségű fűmaggal ellátható. A város mezőőrei megalakították a Kossuth-munkabrigádjukat, hogy a téli viszonylagos munkaszünetben a fatisztítási munkálatokat a mezőgazdasági területen elvégezzék. A száraz, csapadék nélküli tél igen súlyosan érintette különösen a késői őszi vetéseket. A hótakaró hiánya miatt a rozsban, de különösen az őszi árpában komoly kifagyások mutatkoznak. Sajnos ez utóbbi két növénynél számítani lehet kiszántásra is. A városi kertészet az őszi díszfa telepítés során 500 db hiányzó díszfát ültetett ki. A növényszaporítás terén a kertészet elsősorban a ligeteknél és egyéb parkosításoknál szükséges növény változatok gyarapítására törekedett. A talaj-előkészítő munkálatok fokozott ellenőrzés mellett kielégítő eredményt hoztak. A tervbe vett 4000 m2 terület átdolgozásával szemben a teljesítmény több, mint kétszeres. 265
