Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Székesfehérvár polgármesterének 1949. évi jelentése

Székesfehérvár polgármesterének 1949. évi jelentése Ennek a megmunkált területnek a tavaszi gyepesítéséhez szükséges fűmag mennyiséget sikerült már kellő időben beszerezni, úgyhogy ezen a téren nehézség nem fog előállni. Hasonlóképpen megtörtént a virágmagkészlet kiegészítése is. Az előző évi 57 db rózsafa állománnyal szemben 1450 db rózsadugvány áll készen kitelepítésre. A háború folyamán tönkrement kertészeti lakóház helyreállítása megtörtént, s így két egyszobás lakást tu­dunk a kertészeti alkalmazottak részére biztosítani. A kiegészítő költségvetés összeállítása során szőlőoltvány-telepre 20 000 forint nyert előirányzást. Ennek megvalósításától a törvényhatósági bizottság elállt, mert a kérdés idő­szerűtlenné vált. Apaállat beszerzésére előirányzott 16 500 Ft felhasználása nem történhe­tett meg, mert az állattenyésztési alap bevételei nem alakultak úgy, hogy megfelelő hitel, rendelkezésre álljon. A tervbe vett sertéstenyészetet sem tudtuk megvalósítani, ugyanaz oknál fogva, mint a szőlőoltvány-telepet. Megtörtént a városi alkalmazottak üdülője felszerelésének kijavítása, mintegy 12 500 Ft értékben. A munkálatok során a fekvőhelyeket hoztuk rendbe. Megtörtént a tűzoltószertár tetőzetének kijavítása is, hasonlóképpen folyik az építkezés az új hídmérleg létesítésével kapcsolatban is. Egy régi, igen fontos probléma nyer megol­dást a hídmérleg üzembe állításával, mert a városban levő hídmérlegek oly rossz állapot­ban vannak, hogy nagyobb súlyú teher megmérésére alkalmatlanok. Az elmúlt év végére tervezett sertéshizlalda felállítása nem valósulhatott meg, ugyan­azon okoknál fogva mint a szőlőoltvány-telep és a sertéstenyészet. Külön ki kell térnem a városi gyepmester kérdés problémájára. A városi gyepmester telepe6 minden felszerelésével a háború folyamán teljesen megsemmisült. Köz- és állat­egészségügyi szempontból égető probléma volt ennek a kérdésnek maradéktalan megoldá­sa. A hullafeldolgozó telep létesítésére előirányzott 650 000 forint összeget a költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében törölni kellett. Ennek folytán a gazdasági hivatal megkezdte a régi gyepmesteri telep megszervezését. Elsősor­ban alkalmas személy kijelöléséről kellett gondoskodni, mert a régi gyepmester özvegye és annak rokona a munkakörét kifogástalanul ellátni nem tudta. A város gondoskodik arról, hogy a gyepmester részére dögszállító, fekálhordó és kutyafogó kocsi álljon rendel­kezésre. Ezeknek az elkészítése illetve kijavítása már folyamatban van. A város állategészségügyi helyzetéről az alábbiakban tájékoztatom a tisztelt t[örvény]- h[atósági] bizottságot. Az állategészségügyi szolgálatot a város területén egy törvényha­tósági, egy városi állami, kettő városi közigazgatási, egy közvágóhídi állatorvos látta el. A város területén levő állami méntelepen a szolgálatot egy méntelepi állatorvos és a mester­séges [megjtermékenyítő állomás telepének vezetésével megbízott egy állatorvos végezte. A város területén ezenkívül még három magánállatorvos működött. A hivatalból jelentendő állatbetegségek elterjedése a következő volt. Tenyészbénaság következtében 16 kanca besütés útján állandó bélyeggel láttatott el, és fedeztetési és for­galmi korlátozás alatt áll. Sertéspestis következtében 24 sertés hullott el. A betegség elleni védekezés a kiterjedten alkalmazott sertéspestis elleni szimultán oltások révén megtörtént. Sertésorbánc 11 udvarban volt és 9 elhullást, valamint 20 kényszervágást eredményezett. A baromfipestis a város területén állandóan uralkodik, aminek részben az az oka, hogy a megye területéről behozott vágóbaromfiak nagy része pestissel fertőzött, és ez a körül­mény a baromfipestis járványt állandóan fenntartja. Hivatalból nem jelentendő betegség­266

Next

/
Oldalképek
Tartalom