Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” A választásokon való részvétel jogát az Országos Nemzeti Bizottság állapította meg. Határozata értelmében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjain kívül a Magyar Radikális Párt és a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt kérelmét fogadta el. Ez utóbbi párt azonban a Független Kisgazdapárt listáján indult. A törvény az ország területén 16 választókerületet hozott létre, Fejér megye a Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék és Székesfehérvár thj. város választókerület részét képezte. A választási küzdelmet rendkívül kiélezett légkör jellemezte, s ezt a politikai ellentéteken kívül személyi ellentétek is meghatározták. Ez mutatkozott meg a választási küzdelem nyitányát jelentő, a Függetlenségi Front pártjai által július 29-én rendezett aratási ünnepségen is. Holott ennek alapvető célja a politikai nézeteltérések tompítása és a gazdatársadalom aktivizálása volt. A választási küzdelem további menetében a pártok már nem tartottak közös nagygyűlést, tömegrendezvényeiken saját programjaikat népszerűsítették. Augusztus 26-án került sor a kommunista párt első nagygyűlésére Székesfehérváron. A 17-18 ezer fős tömeg előtt tartott beszédében Révai József a választásokon pártja eredményeit optimistán ítélte meg, az újonnan megválasztott parlamentben a kommunistáknak többségi szerepet szánt. Beszédének további részében kulcsfontosságúnak ítélte a két munkáspárt (MKP, SZDP) szövetségét és ezek viszonyát a kisgazdákkal. De bírálta ez utóbbi párt ún. jobboldalának tevékenységét. Kritikával illette a kisgazdák azon törekvését, hogy a Parasztszövetséget érdekképviseleti alapon szervezi, és a parasztság sztrájkjogának törvénybe iktatására törekszik. Szeptember végéig a választási küzdelemben átmeneti csendes időszak következett be. Egyedül a Nemzeti Parasztpárt tartott nagygyűlést, de ennek jelentősebb visszhangja nem volt. A kisgazdapárt csak a Budapesten rendezett augusztusi országos nagyválasztmány értekezlete után fordította figyelmét a közelgő választásokra és ennek határozataira építette választási programját. Székesfehérváron mindössze egy nagygyűlést tartottak szeptember 30-án, közel 15 ezer ember részvételével. A hallgatóság nagy részét a város és környéke gazdái, valamint a diákok alkották. A nagygyűlés szónoka az országos pártközpont részéről Vásáry István volt. Beszédében bírálta a koalíció többi pártját, azok tevékenységét és módszereit. Állást foglalt a magántulajdon, a vallásszabadság védelmében. Kiemelte a polgári és paraszti egység létrehozása által, pártja vezetésével megvalósuló nemzeti egységet. A megyei szervezet nevében Nyirjessy Sándor és Vócsa Ferenc tartott programbeszédet. Vásáryhoz hasonlóan ők is a polgári életforma létjogosultsága mellett törtek lándzsát. Hangsúlyozták a polgári demokrácia, az emberi szabadságjogok igényét, és a kisgazdák szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott, a társadalom középrétegeire építő politikáját. A kisgazdapárt választási gyűlése után rendkívüli mértékben fokozódott a párt és a kommunisták ellentéte. A nyílt konfrontáció elkerülése érdekében a kisgazdák további gyűlést nem tartottak. Agitációjuk legfőbb módszerét az ún. háziagitációk jelentették. Új helyzetet teremtett a küzdelem menetében a budapesti törvényhatósági választás, a munkáspártokat sokkolta a kisgazdák sikere. Az október 7-ét követő napokban általánossá váltak az FKGP elleni akciók. Az MKP gyenge választási eredményét agresszív kisgaz- da-ellenességgel igyekezett feledtetni. Október 9-én a kommunista pártnapot követően a kisgazdák ügyvezető elnöke, Nyirjessy Sándor ellen tüntettek. A több mint 600 fős tömeg 16
