Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
zottság augusztusban főjegyzői címen megerősített (1945-1949). 1946 júliusában a megyei B-lista bizottság elnöke lett. Homokay Pál (1900-1969) színész, rendező, színigazgató. 1922-ben lépett a színész pályára, a korszakban (1941-1949) többek között Pozsony, Kaposvár, Fiume színházaiban játszott. 1950-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett. 1955-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház alapító tagja volt, ahonnan 1966-ban ment nyugdíjba, mint színész és rendező. Dr. Hornyánszky Károly (1900-1976) bőr- és nemi beteg szakorvos, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1924-ben. 1931-től dolgozott a Szent György Kórházban, a nemibeteg-gondozó intézet vezető főorvosa. 1945 januárjában az első szovjet megszállást követően a lakásán rejtegetett egy szovjet rádióslányt, aki innen sugározta jelentéseit. A főorvost 1961-ben Moszkvában a Nagy Honvédő Háború Érdemrendje II. fokozatával tüntették ki. Szerzője a Fejér Megyei Kórház története című könyvnek. Dr. Huszka Jenő (1875-1960) zeneszerző, 1896-ban jogi doktorátust szerzett. Első színpadi művét 1899-ben mutatták be. Első nagy sikerű operettje a Bob herceg, amelyet 1902-ben mutatott be a Népszínház. Tizennégy operett mellett számos dalt komponált. Jámbor Ferenc (1898-1971) székesfehérvári születésű kőműves. 1919-ben vöröskatona, az Érsekújvár és Léva körüli harcokban vett részt. 1945-ben belépett az MKP-ba. Dr. Jenei (Pfeiffer) Károly (1903-1983) levéltáros, technikatörténész. A középiskolai tanulmányai után papnövendék Egerben 1924-ig. Kilépése után 1924. október 1-jétől a Debreceni Tudományegyetem Gazdasági Hivatalában kezdett el dolgozni, mint kisegítő díjnok, majd október 16-ától díjnok. 1930. április 25-étől ugyanilyen minőségben az Egyetemi Könyvtárhoz került át, ahol 1935 nyarán könyvtári segédtisztnek nevezték ki. Eközben 1928-ban Szegeden államtudományi diplomát és doktorátust szerzett. 1930-31-ben három félévet tanult a bölcsészkaron, majd az 1935-36-os tanév II. felét a bécsi Collegium Hungaricum tagjaként könyvtártudományi tanulmányokkal töltötte, négy hónapig pedig a bécsi egyetemi könyvtárban is dolgozott. Debreceni könyvtári segédtiszti állásáról 1939. február 8-án mondott le, mert Fejér vármegye főlevéltárnoka lett 1939. március 1-jei hatállyal. 1945—50-ig a Fejér Megyei Törvényhatósági Levéltár, 1951. január l-jétől kezdve pedig a Székesfehérvári Állami Levéltár vezetője volt egészen 1956-ig. 1940-től az ARAK (Alba Regia Atlétikai Klub) futballcsapatának intézője, majd a sportegyesület feloszlatásáig (1950) elnöke. 1941. november 18-án a Belügyminisztérium 399 277/1941 Il-a számú rendeletével nevét „Jenei”-re változtatta. 1945 áprilisában lépett be a Szociáldemokrata Pártba, a pártegyesülés után MDP tag. 1955. áprilisában a MDP megyei bizottsága emléklappal, a Népművelésügyi Minisztérium „Szocialista kultúráért” jelvénnyel tüntette ki. Koholt vádak alapján, 1956 tavaszán három év börtönbüntetésre ítélték. A forradalom alatt kiszabadult, és a pályáját előbb a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárban, majd a Nyíregyházi Állami Levéltárban folytatta. 1957-ben Budapesten a Központi Gazdasági Levéltárba nyert beosztást. 1962-től a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, majd nyugdíjba vonulásáig (1971. július 1.) osztályvezetője. Sírhelye a Farkasréti temetőben található. Az eredeti dokumentumokban a nevét Jeney alakban írták. Dr. Jócsik Lajos (1910-1980) Érsekújváron született, egyetemi tanulmányait Párizsban, Brnoban és Prágában végezte. 1931-ben a szlovákiai magyar értelmiségiek Sarló-mozgalma alelnökévé választotta. Az első bécsi döntés után letartóztatták, szabadulása után Budapestre költözött. 1940 és 1942 között Móricz Zsigmonddal együtt a Kelet Népe szerkesztője. A német megszállás alatt a letartóztatás elől a Pilisben bujkált. A 403
