Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja, amely testület 1927-ben felsőházi tagnak választja. A Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak 1929-óta volt tagja. 1926-ban megvette gr. Batthyány Lajos Polgárdiban lévő birtokához tartozó Erzsébet majort és Antóniapusztát, s ezen a nagybirtokon gazdálkodott. 1945-ben a PDP képviseletében a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság tagjává választották. Szűcs Gyula (1912-1945) Székesfehérváron született, kőműves segéd. Ifjúsági szervezetekben való részvétel után 1938-ban belépett az MSZDP székesfehérvári szervezetébe. Az illegális baloldali mozgalom helyi vezetője lett. Megválasztották a Magyar- országi Építőmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjának vezetőjévé is. 1944 szeptemberében behívták katonának. 1945. március 30-án Pápateszéren a nyilasok agyonlőtték. Téli (Stepanek) Jenő Norbert (1897-1957) 1921-től a kórház élelmező tisztje. 1949-ben nyugdíjazták. Nevét 1934-ben változtatta Télire. Dr. Thaisz Andor (1903—?) Fejér vármegye alispánja. Makón született, a pécsi jogi egyetemen szerzett doktorátust. 1922-1924 között az 1. honvéd huszárezredben szolgált. 1924-től 1927-ig díjnok a Belügyminisztériumban. 1928 októberétől 1929 decemberéig tiszteletbeli szolgabíróként állt Fejér vármegye szolgálatában. 1929. december 16-án nevezték ki vármegyei aljegyzővé, majd ezt követően 1930-tól a Székesfehérvári járás szolgabírója. 1933-tól tiszteletbeli főszolgabíró és egyben főispáni titkár, valamint Velencei-tavi fürdőbiztos volt. 1939. szeptember 11-én Fejér vármegye alispánjává választották, hivatalát a nyilas hatalomátvételig tartotta meg. 1944. december 1-től Biró László hadműveleti kormánybiztos a megüresedett győri alispáni hivatalba helyezte át, azt azonban már nem tudta elfoglalni, mert a győri főispán Magyarfi Gyula kinevezését nem fogadta el. Ezt követően visszatért Székesfehérvárra, de itt sem tartottak igény szolgálataira. Ekkor elhatározta, hogy Budapestre költözik, de útközben (december 4-én) autóbalesetet szenvedett és súlyosan megsérült. A háború végét a fővárosban érte meg, majd ismét Székesfehérváron tartózkodott. 1945 augusztusában újra pályázott az alispáni székre, de az augusztus 16-án tartott választáson a 69 szavazatból csupán 25-öt kapott meg, így a nyertes dr. Szirbik Ferenc lett a megye alispánja. Thaiszot 1947. december 31-én nyugdíjazták, ezt követően Sajkódon (a Veszprém megyei Tihany település része) élt. Dr. Tótváradgyai Kornis Elemér Imre (1899-1985) Székesfehérváron született, a budapesti egyetemen állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1922-től állt a vármegye alkalmazásában, 1926-tól vármegyei aljegyző, majd 1929-től árvaszéki ülnök lett. 1944-ben áthelyezték Sopron vármegye árvaszékéhez. A háború után visszatért a megyébe, de 1946-ban B-listára került, ezért nyugállományba helyezték. Tőke István (1893-1977) Székesfehérváron született, két évet járt gimnáziumba, majd 20 kh földjén gazdálkodott, 1926 és 1945 között a székesfehérvári gazdakör elnöke. 1932-ben lépett be a kisgazdapártba, tagja lett az országos nagyválasztmánynak. A háború után a párt képviseletében a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság és a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő, 1946 szeptemberében az FKgP Országos Intézőbizottságának tagja lett. Az 1947-es választásokon nem került be az Országgyűlésbe, visszatért a gazdálkodáshoz. 1960- ban belépett a termelőszövetkezetbe. Haláláig tagja volt a Hazafias Népfront megyei bizottságának. Tusnádi (Poszt) Ferenc (1895-?) az Arad vármegyei Eleken született, bányamérnök végzettségű. Nevét 1927-ben változtatta Tusnádira. Harcolt az első világháborúban. 1922- ben került a Kisgyóni-Bakonyvidéki Egyesült Kőszénbánya Rt. alkalmazásába, 1928- tól bányaigazgató. A Szentszék a katolikus egyház támogatásáért 1938-ban a Szent 418
