Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Szilveszter Rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1945-ben a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottságnak, 1946-tól a PDP képviseletében a törvényhatósági bizottságnak is tagja lett. A kisgyóni bánya 1946-os államosítása után is a helyén maradt, majd 1949-ben helyezték át az Országos Földtani Intézethez. Vaday Zoltán (1900—?) Újpesten született, műegyetemet végzett mérnök. 1928-tól államépítészeti hivatalokban dolgozott: Eger (1928), Balassagyarmat (1929-1932), Szentes (1932-1935). 1935 és 1939 között a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium alkalmazásában állt, majd a Székesfehérvári Államépítészeti Flivatalhoz került főmérnöknek. 1945-ben ideiglenesen az intézmény vezetője lett. 1945-ben belépett az SZDP-be. Dr. Varga József (1901—?) Tiszadobon született, államtudományi doktorátust szerzett. 1923 és 1927 között Tiszadob község alkalmazásában állt, mint jegyzőgyakornok, közben Egerben jegyzői oklevelet szerzett. 1927-től Csobajon helyettes adóügyi jegyző, majd 1928-tól 1940-ig segédjegyző. 1940 novemberében áthelyezik Kézdivásárhelyre városi aljegyzőnek, 1942 novemberétől városi tanácsnok. A város kiürítése után a Pápa közelében fekvő Takácsiba került, ahol 1945 áprilisától a vezetőjegyzői feladatokat is ellátta. 1945-ben a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából megszervezte és vezetője lett a Fejér Vármegyei Földhivatalnak. Az NPP tagja volt. Az MKP szerette volna eltávolítani a hivatal éléről, ezért utasításukra Palásthy Sándor NPP megyei titkár megvádolta a házhelyosztás elmaradásával. A miniszteri vizsgálat nem állapított meg visszaélést, így a helyén maradhatott. Vas-Witteg Miklós (1895-1975) a Fejér megyei Óbarokpusztán született. Édesapja vincellér volt, ő lakatos tanonc majd inas Budapesten. A Ganz hajógyárban helyezkedik el, ahol az MSZDP tagja lesz. Később tagja a vasmunkások országos vezetőségének valamint a rákospalotai képviselő-testületnek is. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés majd a Nemzetgyűlés tagja, 1947-ben ismét mandátumot szerzett. 1947 második felében az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumban politikai államtitkár. A pártegyesülés előtt kizárták az SZDP-ből. 1950-ben letartóztatták, és koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1955. novemberben egyéni kegyelemmel szabadult. 1956. október 31-én a SZOT ideiglenes intézőbizottsága elnökévé választották. Országgyűlési képviselő (1963-1971). Az eredeti dokumentumokban neve Viteg, illetve Vitek formában is előfordul. Vassányi (Wagner) Miklós Géza (1910-1962) Bakonysárkányon született, jegyzői oklevelet szerzett. 1931-ben került közszolgálatba, írnokként Sárkeresztúron, majd Hercegfalván dolgozott. 1934-től segédjegyző Nagylókon, 1936 és 1945 között Gánton a vezetőjegyzői állást töltötte be. 1945 augusztusában megválasztották a Váli járás főjegyzőjének. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1949-ben Abára helyezték vezetőjegyzőnek, később tanácsi előadó lett. Nevét 1945-ben változtatta Vassányira. Vasvári Imre (1901—?) Szegeden született, műegyetemet végzett mérnök. 1940 és 1944 között a Dési Államépítészeti Hivatalnál dolgozott, majd Székesfehérvárra került főmérnöknek. Veres Péter (1897-1970) paraszti családból származik, négy elemit végzett. Harcolt az első világháborúban, hazatérése után tovább szolgált 1919-ig. A Tanácsköztársaság idején a balmazújvárosi direktórium tagja. Később írásai jelentek meg baloldali lapokban. A ’30-as években az MSZDP tagja, 1939-ben lépett be a Nemzeti Parasztpártba ekkor már sikeres népi író. 1945-től nemzetgyűlési, majd parlamenti képviselő egészen haláláig. 1948-tól 1956-ig kényszerűségből kiszorult a politikából és főleg íróként alkotott. A MSZT vezetőségében és az Országos Béketanács elnökségében is helyt kapott. 1956 októberében a magyar írók nevében üdvözölte a forradalmat, ám politikai szerepet sem ekkor, sem később nem vállalt. 419
