Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
székesfehérvári lakos, a megyei pártbizottság gazdasági vezetője. 1950-től a Fejér Megyei FÜSZÉRT Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója 1959-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Székely (Spitzer) Viktor (1908-1977) székesfehérvári születésű, kereskedő. 1944-ben munkaszolgálatosként Németországba indították, de sikerült megszöknie. Tagja lett az MKP-nak, ahol 1945-ben propaganda-felelős volt. Dr. Szirbik Ferenc (1911-1992) Gyulán született tanár, politikus, újságíró, Fejér megye alispánja. Édesapja: dr. Szirbik Bálint vármegyei aljegyző. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte angol-magyar szakon. A budapesti és a kecskeméti református gimnáziumban, illetve a sárospataki angol gimnáziumban tanított 1944-ig. Doktori értekezését 1941-ben védte meg „Az angol nyelv terjeszkedése Magyarországon 1914- ig” címmel. 1942-1943 között a szovjet fronton harcolt. 1944-től illegalitásban pártitkárként dolgozott Székesfehérváron. 1944 decemberében részt vesz az MKP székes- fehérvári szervezetének megalakításában. Áprilistól az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja, majd 1945 és 1946 között Fejér megye alispánja. Megválasztásakor - melyre a törvényhatósági bizottság baloldali tagjainak nyomására került sor - nem rendelkezett sem jogi végzettséggel, sem közigazgatási gyakorlattal, ezért a kisgazdapárt alispánná választása ellen fellebbezett. A közigazgatási bíróság 1946. április 9-én hozott ítéletével a panasznak helyt adott és dr. Szirbik Ferencnek vármegyei alispánná történt választását megsemmisítette. 1946. november 4-től az alispáni széket dr. Kispéter István foglalta el. 1947-1948 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályvezetője, majd propagandista. 1951-ben elbocsátották állásából, ekkortól orosz nyelvtanár. 1955 és 1958 között orosz tanári diplomát szerez. 1958-tól a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanársegédje, oroszt és angolt tanít, 1972-től docensként a Nyugati Nyelvek Tanszék vezetője. Társszerzője több mint tíz egyetemi jegyzetnek és angol tankönyvnek. Szittyay Dénes (1887-1957) 1904-ben lépett be a jezsuita rendbe, 1918-ban szentelték pappá. Éveken át kultúrtörténeti és rendtörténeti gyűjtőmunkát folytatott külföldön (Hollandia, Lengyelország, Spanyolország), 1924-től világi pap. 1925-től állt a Székesfehérvári Egyházmegye szolgálatában. Többek között Alcsútdobozon, Bakonysár- kányon és Bakonykútiban szolgált. Nyíltan szimpatizált a kommunista hatalommal. A plébános az 1947-es választások alkalmával is minden erejével a kommunista párt mellett agitált, még a megye képviselőjelöltje is volt. Shvoy Lajos megyés püspök megelégelve a sorozatos politikai szerepvállalásait, Szittyay Dénest eltiltotta a papi hivatás gyakorlásától, ezek után a bakonykúti plébánosból miniszteri tanácsos lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Az eredeti dokumentumokban a plébános neve Szityai formában szerepel. Szobek András (1894-1986) Békéscsabán született, ácsnak tanult. Fiatalon belépett az MSZDP-be és az építőmunkások szakszervezetébe. Katonaként részt vette az I. világháborúban. 1918-ban a munkástanács tagja, az 1919. évi proletárdiktatúra idején vöröskatona és vörösőrparancsnok. A kommün bukása után internálták. 1925-28-ban a Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja. 1944-től az MKP tagja, 1945-ben Békés megye főispánja. Az MKP és az MDP Központi Vezetőségének is a tagja volt. 1945 nyarán áttelepítési kormánybiztos, majd 1947-ig a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára, 1949-50-ben moszkvai nagykövet. 1950-től 1953 júliusáig külkereskedelmi miniszter helyettes. 1954 nyarától a forradalomig begyűjtési miniszter. 1957-1967 között az Elnöki Tanács tagja volt. Dr. Szőke Gyula (1881—?) Makón született, a budapesti egyetemen jogi és államtudományi doktorátust szerzett. 1917 és 1920 között Esztergom vármegye,1920-tól Budapest 417
