Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Szabó István (1896-1958) a Békés megyei Endrődön született, paraszti családban. Középiskolai érettségit szerzett majd egyetemi hallgató volt. 1919-ben az endrődi községi direktórium tagja, ezért 1919 őszén vizsgálati fogságba került, minekután tanulmányait már nem folytathatta. Kiszabadulását követően kalapos inas, segéd, majd kalapüzem-tulajdonos lett. A Szociáldemokrata Pártba 1921-ben lépett be. A szak- szervezeti mozgalomban a kalapos szakszervezet titkára volt. 1924 és 1929 között a fővárosban a Kalapos Munkások Szakegyletének elnöke. Később Budapesten gázgyári pénzbeszedő illetve tisztviselői állásba került. 1930 és 1945 között a Budapesti Székesfőváros Gázmüveinél főtisztviselő. A második világháborúban, mint főhadnagy az egyik munkásszázad parancsnoka volt. 1945 februárjától a Budai Nemzeti Bizottság tagja. Pártközi megállapodás értelmében a Szociáldemokrata Párt Országos Központja javaslatára 1945. április 28-án Szabó Istvánt Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. város főispánjává nevezték ki, egyidejűleg megbízták a közellátási kormánybiztos teendőivel is. A szinte teljesen elpusztult megye talpra állításán fáradozott, nevéhez fűződik a politikai élet és a demokratikus átalakítások megindítása. A Szociáldemokrata Párton belül különböző irányzatokhoz tartozott, de soha nem a kommunista vonalhoz, emiatt a megyei kommunisták sokat támadták, gyengekezű, iszákos alaknak állították be, „aki akaratereje és jelleme folytán befolyásolható minden oldalról” és akit csupán a nőügyei érdekelnek. Végül az SZDP és az MKP megállapodott, hogy a főispánt és a város polgármesterét dr. Gáspár Jánost az SZDP XXXVI. kongresszusa után (1948. március 6-8.) lemondatják. Szabó ezért 1948. április 6-án felmentését és régi állásába visszahelyezését kérte, melyre május végén került sor, ekkor a fővárosba költözött. Szabó Kálmán (1907-1973) Szendén született, szülei 160 holdon gazdálkodtak. 1932-ben lépett be az FKgP-be. A háború alatt munkaszolgálatosnak hívták be. 1945. június 24-én Esztergom képviseletében beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd novemberben a nemzetgyűlési választásokon is mandátumot nyert. 1945 és 1947 között a kisgazdapárt Komárom vármegyei szervezetének elnöke volt. 1946 szeptemberében bekerült az Országos Intézőbizottságba, 1946-tól 1948-ig a lótenyésztés országos felügyelője volt. 1947-től a Magyar Parasztszövetség Elnöki Tanácsának tagja. Az 1947-es választásokon ismét mandátumot szerzett. Később kulákká minősítették, a zaklatások miatt elhagyta szülőfaluját és 1952-től a Budapesti Szeszipari Vállalatnál agronómusként helyezkedett el. 1956 után hasonló munkakörben a Phylaxia alkalmazásában állt. 1961-től bekapcsolódott a tsz-szervezésbe, majd a dunabogdányi Úttörő Tsz elnöke lett. 1968-ban beválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségébe, amely tisztséget haláláig megtartotta. Szailer Ferenc (1919-1975) móri születésű bányász, 1942-től vájár. 1943-ban a keleti frontpn harcolt. 1945 után belép a kommunista pártba, előbb a móri pártszervezet titkára, majd a Móri járás pártitkára. 1947-ben a párt színeiben képviselőjelölt. 1947- ben előbb a móri bányaüzem párttitkárává, majd bányászszakszervezet móri kerületi titkárává nevezték ki. 1956-ig különböző pártmegbízásokat látott el. A munkásőrség alapításakor az elsők között lépett be, 1960-tól a Móri járás parancsnoka lett. 1969-ben betegsége miatt nyugdíjazták. Dr. Szalántay (Szucsek) László Nándor (1894-1977) nagymihályi születésű orvos, diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte 1921-ben. 1945-ben törvényszéki orvos és gyakorló sebész, valamint MÁV pályaorvos volt. Korábban OTI rendelőintézeti főorvosként dolgozott. Szegő Nándor (1897-1971) Nyitrabajnán született, pedagógus családban. Tanítóképzőt végzett. Az első világháborúban katonaként szolgált. 1939-ben Baracskára költözött, ahol gumijavító kisiparosként dolgozott. Az MKP-ba 1945-ben lépett be. 1946-tól 416
