Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
ellenes összeesküvésben” való bünrészességgel és zsarolással kikényszerítették a lemondó nyilatkozatát. Már nem térhetett vissza Magyarországra. Az FKgP 1947. június 3-án kizárta a pártból; október 7-én megfosztották állampolgárságától. Az Egyesült Államokban telepedett le és ott is halt meg. Nagy Ignác (1884-1964) Sárbogárdon született, középparaszti családban, korán árvaságra jutott, református lelkész nagybátyja nevelte. Harcolt az első világháborúban és súlyosan megsebesült, leszerelése után 20 holdon gazdálkodott. 1931-ben lépett be a kisgazdapártba, ahol előbb a helyi, majd a vármegyei szervezet elnöke lett. A háború alatt két alkalommal háborúellenes propaganda miatt internálták. 1945 után a Sárbogárdijárás titkára lett és bekerült a megyei választmányba is. 1945-ben nemzetgyűlési képviselővé választották. Az 1947-es országgyűlési választásokon pótképviselő lett. Képviselősége megszűnése után 13 holdon gazdálkodott, az 1950-es években a helyi tsz pártoló tagja és a földjéért kapott járadékból él, nehéz körülmények között. Neichel László (1909—?) budapesti születésű asztalos. Az SZDP tagja volt, az adonyi pártszervezetben tevékenykedett. A pártegyesítés után a megyei bizottság termelési felelőse lett. 1950. június 15-étől Fejér megye első tanácselnökének nevezték ki. 1952. január 30-án a pártközpont határozata értelmében funkciójából leváltották. Nemes Gyula (1900-1974) Lesencetomajon született, gazdasági akadémiát végzett. 1921- ben részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben. 1942 és 1944 között Fejér vármegye gazdasági főfelügyelője. 1945-ben népellenes bűntett miatt letartóztatták, de a zalaegerszegi népbíróság felmentette. Németh István (1907-1956) komáromi születésű, nyomdász. 1932-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba, 1945-től az MKP tagja. 1945 után előbb Budapesten, majd 1946 januárjától Fejér megyében a megyei pártválasztmány titkára. A nemzeti bizottságnak is tagja, majd 1947-től titkára. Az MKP és SZDP egyesülés után az MDP megyei titkára. Németh Istvánt a szervező bizottság 1949 júliusában szigorú megrovásban részesítette, mert a tagjelölt felvétellel kapcsolatosan ellenőrizetlen, hamis jelentéseket jutatott el a központi vezetőségnek. 1949 októberében felmentik és helyette a továbbiakban Sebes Imre látta el a titkári teendőket. Németh, Budapesten eredeti szakmájában helyezkedett el, és dolgozott haláláig. Dr. Nyirjesy Sándor (1892-1971) Ópályin született. Eredeti neve Jolbey Sándor. Ung- váron érettségizett 1910-ben. Harcolt az első világháborúban és francia hadifogságba esett. Hazatérése után mezőgazdász diplomát, majd közgazdasági doktorátust szerzett. 1945-től székesfehérvári tankerületi főigazgató. A kisgazdapárt tagja a ’30-as évektől kezdve. 1945 és 1947 között a párt járási, városi és megyei elnöke. 1947 júniusában kilép a pártból és csatlakozni óhajt a Magyar Szabadság Párthoz. Júliusban kényszernyugdíjazzák, majd szeptemberben a letartóztatástól félve elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban, New Yorkban hunyt el. Olt Károly (1904-1985) Zágrábi születésű politikus. 1920-ban települt át Magyarországra. 1930-tól a KMP tagja. Az illegális munka során több alkalommal letartóztatták. 1945 és 1946 között a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) elnöke és a Magánalkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. 1946-1947-ben az MKP országos káderosztályának vezetője. 1947. szeptembertől 1949. június 1-jéig népjóléti miniszter 1949-ben az Országgyűlés elnöke. 1949-1950-ben az Elnöki Tanács titkára. 1950. februártól 1956. október 24-ig pénzügyminiszter. 1959-től nyugalomba vonulásáig (1961) az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Orbán László (1912-1978) Nógrádverőcén született, jogi tanulmányait Miskolcon és Szegeden végezte. 1938-tól a KMP tagja. 1945 és 1948 között az MKP, 1948 és 1950 között az MDP Központi Vezetősége Agitációs- és Propagandaosztályának vezetője. 410
