Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
1967-1974-ben a művelődésügyi miniszter első helyettese, 1973-1974-ben művelődésügyi miniszteri államtitkár. 1974 júniusától nyugalomba vonulásáig (1976) kulturális miniszter. Osztrovszky György (1914-1988) Kolozsváron született, szülővárosában kezdte meg egyetemi tanulmányait, de eltanácsolták, mert Aradon a Magyar Dolgozók Szövetsége szervezése miatt letartóztatták. Végül a bukaresti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1940-től a tatabányai alumíniumkohó üzemmérnöke, közben ösztöndíjas a berlini egyetemen. 1932-től tagja volt a román kommunista pártnak, 1944-ben csatlakozott az illegalitásban lévő kommunisták tatabányai szervezetéhez. Tatabánya képviseletében 1945. június 24-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, a novemberi választásokon a Fejér-Komárom-Esztergom vármegyei listán mandátumhoz jutott. Az 1947-es választások után ismét tagja lett az Országgyűlésnek, azonban 1948. április 28-án lemondott képviselői helyéről. 1945 és 1948 között mérnök, részlegvezető, majd miniszteri biztos a tatabányai szénbányáknál. 1948-1949-ben a bánya vezérigazgatója, ezután a Nehézipari Minisztérium csoportfőnöke. 1950-től 1953-ig az Országos Tervhivatal alelnöke, 1953 és 1955 között az MTA főtitkára. 1955 és 1960 között Moszkvában hazánk helyettes KGST-képviselője (1967-1970: KGST-titkárság egyik titkárhelyettese), majd hazatérte után ismét a tervhivatal alelnöke (1964-ig). 1964-től 1967-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, később az Országos Atomenergiai Bizottság elnöke (1980-ig). Palásthy Sándor (1905-1974) Erzsébetfalván született, tanítói családban. A négy polgári elvégzése után a lakatos szakmát tanulta ki. Adminisztratív tisztviselőként dolgozott a Flonvédelmi Minisztériumban. 1945-ben lépett be a Nemzeti Parasztpártba. Szolnok megyében volt községi, majd járási, végül helyettes megyei titkár. 1946 augusztusától a NPP Fejér megyei titkára. A megyében tagja volt a megyei és a városi nemzeti bizottságnak, a törvényhatósági bizottságnak, a megyei földbirtokrendező tanácsnak. Áttelepítési kormánybiztosként is működött. 1950-től a Fejér Megyei Tanács Művelődési Osztályán dolgozik, ekkortól MDP tag. A Pedagógiai Főiskolán 1957-ben szerez diplomát (magyar nyelv és irodalom tanár). 1958-tól a Petőfi Sándor Általános Iskola tanára, igazgatóhelyettese. Dr. Pásztor Tamás (1911-1979) értelmiségi családban született, Budapesten. Kereskedelmi Akadémiát végzett, majd jogi és államtudományi oklevelet szerzett. A közigazgatásban, majd a vízműveknél dolgozott, amíg 1941-ben zsidó származása miatt elbocsátották. 1943-ban lépett be a kisgazdapártba, ahol a háború után különböző tisztségeket töltött be. 1945-ben a Nemzetgyűlés tagjává választották. 1947 augusztusában kilépett a kisgazdapártból és csatlakozott a Magyar Függetlenségi Párthoz, melynek listáján 1947-ben parlamenti képviselővé választották. 1949-ben koholt vádak alapján életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1955-ben kegyelmet kapott. A forradalom idején a kisgazdapárt Budapest II. kerületi szervezetét újjászervezte. 1956. november 1-én Bécsbe, majd az Egyesült Államokba távozott. Páva Jenő (1899-1977) Buzsákon született, gépészmérnök. Dolgozott a Weisz Man- fréd gyárnál, mint üzemvezető mérnök, majd a székesfehérvári közművekhez került, amelynek később igazgatója lett. Pávits József (1902-1985) a Baranya vármegyéhez tartozó Darócihalmapusztán született, földművescsaládban. Fémmunkás mesterséget tanult. A Tanácsköztársaság alatt vöröskatona volt, ezért a bukás után külföldre menekült, s csak 1936-ban tért haza. 1944-ben Székesfehérváron belépett az MKP-ba. 1945 áprilisában megválasztották a Fejér Vármegyei Központi és Székesfehérvári Járási Igazolóbizottság elnökévé. Júniusban beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, novemberben Székesfehérvár 411
