Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
csak [a] napraforgóra szorítkozott. A cukorrépa termelésével többen tettek kísérletet és azt az előirányzott és kötelező területet meghaladóan vetettek ugyan, de az a kedvezőtlen időjárás miatt a legtöbb helyen megsemmisült. Általában a végzett munkák alapján minden remény és kilátás meg volt arra, hogy az idei gazdasági év a várakozásoknak megfelelően jól sikerül, de a várható eredményt a katasztrofálisan aszályos időjárás teljesen tönkretette. Az ismert nehézségek miatt az ősszel rosszul előkészített talajba elvetett mag a csapadékszegény tél után következő eső nélküli tavaszon kellőmódon kifejlődni képtelen volt, a tavasziak pedig a gyengén megmunkált földekben hasonló körülmények között még kikelni is alig tudtak, minek következtében a megye kalászos termése igen gyenge lett, míg a kapások kilátása a helyi adottságoktól függően változó eredménnyel bíztat. Áz aratás korán - már a normális időt 2 héttel megelőzően - kezdődött, és úgy ez a munka, mind a betakarítás és [a] cséplés is minden fennakadás nélkül zavartalanul bonyolódott le. A községek szinte egymással versenyezve igyekeztek a mezőgazdasági munkákat tőlük telhetőleg mielőbb és minél jobban elvégezni, mégis háborús elesettségüket is figyelembe véve a legértékesebb munkát az alábbiak - az ott felsorolt sorrendben végezték: Adonyi járásban: Kisapostag, Iváncsa, Ráckeresztúr. Móri járásban: Sőréd, Csókakő, Fehérvárcsurgó. Sárbogárdi járásban: Sárszentágota, Sárosd, Sárkeresztúr. Székesfehérvári járásban: Sárkeresztes, Moha, Zámoly, Pákozd, Velence, Kápolnásnyék, Pátka, Seregélyes. Váli járásban: Tordas, Etyek, Szár, Bodmér, Mány, Baracska. Az elesett gazdák felsegítése a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában a vármegyei termelési alapból történt. Ez az alap a Földmívelésügyi Minisztériumtól kapott termelési hitelből vásárolt üzemanyag időközi áremelkedése folytán előállott jövedelemből keletkezett, mintegy 400 q benzinből állott. Ennek értékesítésével lehetőség nyílott a köles vetőmag árának előlegezésére, hitelek folyósítására, a sárszentmilós-rétszilasi kísérleti rizstelep költségeinek előlegezésére stb. A Szent György Kórház részére a fentebb említett községek által végzett termelési munkához ugyanezen alapból folyósítottak vetőmagvásárlásra tekintélyes összeget. A termelési bizottságok munkája általában a várakozáson alul maradt, ennek oka legfőképpen az volt, hogy a termelési bizottsági tagok közérdekű tevékenységükért semmiféle díjazásban nem részesültek. Mindamellett megállapítható, hogy egyes községekben e bizottságok - saját munkájukat elhanyagolva - a legnagyobb odaadással és ügyszeretettel tevékenykedtek. A gazdaelöljárók hivatali tennivalójukat a legtöbb esetben, mint községi termelési bizottsági elnökök végezték. A tavaszi munkák hathatósabb elvégzése érdekében a gazdasági felügyelőség a közigazgatósági hatóságokkal egyetértőén a járási székhelyekre járási termelési biztosokat küldött ki, akik a vármegyei termelési miniszteri biztos hatáskörében - annak helyettesítésével - kimagasló eredményeket értek el. Az 1946. évi VII. törvénycikk, illetve a 600/1946. FM rendelettel2 életre hívott földreform végrehajtási munkálatai a vármegye valamennyi községében folyamatban vannak. A nagybirtokrendszerről való áttérés és ennek keretén belül a földmíves nép földhöz juttatása megtörtént. A juttatásba részesítettek birtokukba vették földjeiket, és azon a gazdálkodást megkezdték. A földbirtokreform technikai végrehajtása során a vármegye több községében a mérnöki és általában a műszaki felmérési munkálatok befejeződtek, legtöbb helyen azonban az még folyamatban van. A kiosztott földek telekkönyvi rendezése nagy munkát ró a telekkönyvi hatóságokra, amely ezen munkálatokat a háborús 223
