Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
események következtében megsemmisült, vagy hiányosan meglevő telekkönyvi betétek alapján csak igen nagy nehézségek árán tudja végrehajtani. A kormányrendeletek intézkedései következtében a vármegye sváb lakosságának kitelepítése jórészt megtörtént, egyes községekben azonban a kitelepítés [a] közbejött intézkedésekre egyelőre szünetel. A kormány földbirtok-politikai elgondolásait szolgálják a megyében alapított telepes községek, amilyenek Hercegfalva, Előszállás és Nagylók határában keletkeztek.3 A földmíves-szövetkeztek megalakítása a vármegyében folyamatban van. Az eddig alakított és működő szövetkezetek Adony, Bicske, Csákvár, Dunapentele, Etyek, Gárdony, Igar-Vámpuszta, Iszkaszentgyörgy, Kajászószentpéter, Martonvásár, Tordas, Moha, Mór, Perkáta, Pusztaegres-Örspuszta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárkeresztes, Soponya-Nagyláng, Szolgaegyháza, Vál, Velence, Zámoly, Perkáta-Mélyvölgy, Sárpentele és Bicske-Csordakúton létesültek. Alakulóban van Alsószentiván, Előszállás, Falubattyán, Szabadbattyán, Sáregres, Tác, Gárdony-Dinnyés, Bicske-Nagynémetegyháza, Aba, Cece, Fehérvárcsurgó, Polgárdi, Sárszentmiklós, Alap, Vértesboglár, Magyaralmás, Nagylók, Seregélyes, Vajta és Hercegfalva-Nagykarácsony községekben. Az állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében a gazdasági felügyelőség állandóan tájékoztatja az érdekelt gazdákat az igás- és tenyészállatok beszerzési lehetőségeiről, és megfelelő apaállatok alkalmazásával igyekezett a létszámszaporítást a minőségi követelmények szem előtt való tartásával elősegíteni. A megyei állattenyésztési alap pénzügyi nehézségek miatt nem működött, miért is a községek és közületek maguk vásárolták apaállataikat, minden esetben a felügyelőség jóváhagyásával. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló és tenyészérett apaállatok minősítésénél a felügyelőség állandóan közreműködött. A tenyészigazolványok kiadásánál az állattenyésztési egyesületnek segítségére volt, és vele együttműködve az állattenyésztési alap részére összesen 73 db bikát vásárolt, amelyek közül 66 magyartarka és 7 db telivér szimentáli volt. Az állatbehozatal elősegítése érdekében a hivatal 105 esetben állított ki különböző hasznos- és tenyészállat kedvezményes beszállítására jogosító igazolványt. [A] járási gazdasági felügyelők [által] továbbá [a] községi termelési bizottsági értekezletek alkalmával, valamint [a] gazdanapokon igyekezett a felügyelőség az igásállathiány pótlása érdekében a tehén igázás jelentőségére rámutatni, és ezzel a mezőgazdasági munkák végzését elősegíteni. Az állatállomány minőségi fejlesztését célozzák a vármegye területén létesült állami mintagazdaságok, ahol a közeljövőben tenyészállat nevelőtelepek létesülnek. A lótenyésztés minősége emelése érdekében a vonatkozó FM rendelet4 alapján a lótenyésztési bizottság megalakítása, valamint a fedeztetési állomások ideiglenes kijelölése megtörtént, és intézményes gondoskodás útján az arra alkalmas állatoknak kötelező tenyésztésbe való állítása is biztosítva van. Az igás állathiány pótlása érdekében a honvédkincstár tulajdonában lévő lovak az arra rászorult gazdák között munkára kiosztattak és kilátás van arra, hogy azok a későbbiek folyamán részükre tulajdonban is átadatnak. A sertés- és baromfiállomány részben a saját nevelés, részben a behozatal folytán erős mértékben emelkedett ugyanannyira, hogy a békeállomány elérése remélhetőleg mielőbb meg fog történni. A rét- és legelőgazdálkodás normális színvonalra való emelése érdekében többrendbeli intézkedés történt, és ennek következtében a községek - közöttük elsősorban Tác és Pákozd - a háború okozta talajsérüléseket igyekeztek a rendelkezésre álló munkaerő arányában eltüntetni, de a munka a legtöbb helyen még sok kívánnivalót hagy hátra. A földmunkák végzésével egy időben a legelők ligetes fásítására is lehetőség adódik. A legeltetési társulatok működése még korlátozott, részben anyagi erő hiányában, részben pedig a fontosabb egyéb mezőgazdasági munkák előtérbe nyomulása miatt. 224
