Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948

fel, amelynek képviseletében dr. Fischer Gyula belügyminiszteri osztályfőnök két alka­lommal vett részt az ötösbizottsági üléseken, ahol a személyi kérdésekben döntöttek.90 A megyei törvényhatósági bizottság szeptember 9-ei ülésén értékelte a B-listázás eredmé­nyét. Megállapították, hogy az 1938-as évhez viszonyított megyei tisztviselői létszám 42 százalékát, a községi alkalmazottaknak pedig a 43 százalékát bocsátották el. A B-listázás végrehajtása során is a kommunista párt akarata győzött - még ha csekély engedményeket tettek is. A párt kérlelhetetlenül kezdett leszámolni politikai ellenfeleivel, és egyre erősebb bázist épített a megyében és a városban. Fejér megyében a kommunista párt taglétszáma 1946 júliusában 16 840 fő volt, míg szeptemberben már elérte a 18 100 főt.91 A megyében ekkor összesen 152 pártszervezet működött. A párt szócsöve a Fehér­vári Hírek volt, amely 1946 szeptemberétől napilapként jelent meg. A szociáldemokraták taglétszáma egyes források92 szerint megyei szinten éppen csak meghaladta a 10 000 főt,93 míg egy másik jelentés94 szerint létszámuk 22 000 fő volt, amely a korábbiakhoz képest még 400 fővel növekedett is, mégpedig a kisgazda- és a kommunista párt rovására. A Nemzeti Parasztpárt - a Baloldali Blokk harmadik tagja- megyei vezetésének élére 1946 augusztusában Palásthy Sándor személyében új titkárt választottak.95 A párt nem rendelkezett számottevő tömegbázissal (saját újságot sem ad­tak ki a megyében) sem a kommunisták, sem a szociáldemokraták nem számoltak velük, pontos taglétszámuk nem ismert. A kisgazdapárt taglétszámáról sem rendelkezünk megbízható információkkal. Az azonban bizonyos hogy a párt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 63 százalékát megszerezte (90 000-en szavaztak a pártra), ám az azóta eltelt időszakban- köszönhetően többek között a sorozatos támadásoknak - mind szimpatizánsai, mind tagjai egy részét elvesztette. 1946 őszén tartották Pintér Józsefnek Fejér vármegye nyilas főispánjának népbírósá­gi perét. A nagy sajtóvisszhanggal (naponta jelentek meg tudósítások a helyi lapokban) kísért tárgyalás élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A bizonyítási eljárások során a volt nyilas pártház pincéjéből holttestek kerültek elő. A pince felásatását és a holttestek kiemelését a bíróság Pintérrel és két társával végeztette el. Kutatások folytak más szé­kesfehérvári épületek pincéjében is (pl. a volt Gestapo épületében), ám azok nem vezet­tek eredményre. A Székesfehérvári Népbíróság elsőfokon halálra ítélte a volt főispánt, amelyről főcímben számoltak be a helyi lapok,96 ezt követően azonban a népbíróság zárt kegyelmi tárgyaláson a vádlottat 4:3 arányban kegyelemre méltónak találta, amelyről már nem született tudósítás. Másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. július 21- én a kiszabott halálbüntetést helybenhagyta, és a hat nappal később tartott kegyelmi tár­gyaláson nem találták kegyelemre méltónak a főispánt. Pintér Józsefet 1948. szeptember 18-án kivégezték. Élesedett a harc a politikai küzdőtéren is. A megyei sajtóban egyre-másra jelentek meg a pártok képviselőit, helyi vezetőit támadó, befeketíteni szándékozó írások, melyek álta­lában nem nélkülözték az igazság magvát. 90 88. sz. dokumentum. 91 85. sz. dokumentum. 101. sz. dokumentum. 92 Szociáldemokrata Párt Vármegyei Titkársága részére készült taglétszám-kimutatásról van szó, amely nyilvánvalóan belső használatra készült. 93 83. sz. dokumentum. 94 84. sz. dokumentum. 95 A párt székháza a Szent István tér 10. szám alatt, a volt nyilas pártházban működött. 1946 júniusában az épület pincéjéből nyolc holttest került elő, akiket Pintér József nyilas főispán gyilkoltatott meg. 96 Halálra ítélték Pintért, a véreskezü nyilas főispánt. Fehérvári Népszava 1946. október 31. 1. old. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom