Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
Alcsútot és a Habsburg-kastélyt 1944. december 24-én a szovjet csapatok harc nélkül foglalták el, ezt követően a kastély tisztázatlan okokból kigyulladt. Feltételezhető volt, hogy a kastélyt a tűzvész előtt kirabolták. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága dr. Végh Gyulát és Jócsik Imrét nevezte ki Habsburg József elhagyott javainak vagyonkezelőjévé. A vagyonkezelők rendőri segítséggel már 1946 januárjában megkísérelték a széjjelhordott értékeket összegyűjteni, ennek során a településen 28-30 családnál tartottak eredménytelen házkutatást. Augusztusban belügyminiszteri utasításra nyomozóbizottság vizsgálta a rablás körülményeit, és a kastélyból származó értékeket találtak a helyi kommunista párt tagjainál és a községi párttitkámál.97 A Fehérvári Kis Újság 1948. szeptember 5-én számolt be a kastély kirablásának körülményeiről, a cikkben az elkövetőket - így Győrök Ferencet (MKP) is - név szerint megnevezték. Ennek is köszönhető, hogy szeptember 8-án Győrök a megyei földbirtokrendezői tanács elnöki posztjáról lemondott. A Magyar Kommunista Párt 1946. szeptember 29. és október 1. között tartotta a III. kongresszusát, ahol „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” jelszóval élesebb harcot indítottak az FKgP állítólagos jobboldala ellen. A központi ukáznak megfelelően helyi viszonylatban is megindult a kisgazdapárt elleni intenzívebb támadás. A párt prominens személyeit - Vócsa Ferencet és Nyirjesy Sándort - az eddiginél is élesebb hangon támadta a kommunista sajtó. 1947 elején fellángolt a politikai ellenfeleket lejárató kampány, amikor Végh Imrét a párt városi titkárát a köztársasági összeesküvésben való részvétellel gyanúsították meg. A Fehérvári Kis Újságot 1947 elején három napra betiltották, mert az „ország belső rendjének és nyugalmának megzavarására alkalmas” cikket közölt. A hivatkozott cikkében a lap védelmébe vette Végh Imrét és Bejzy Gyulát. Végh Imrét 13 társával együtt 1947 márciusában tartóztatták le. A bíróság május 29-én dr. Bejczy Gyula püspöki irodaigazgatót négy évi, Végh Imrét két évi fegyházbüntetésre ítélte. Dr. Varga József (NPP) a megyei földhivatal vezetője is a támadások kereszttüzébe került. A NPP újonnan kinevezett titkára Palásthy Sándor kommunista utasításra megpróbálta elmozdítani a földhivatal vezetőjét. A házhelyosztás elmaradásával vádolta meg párttársát és vizsgálatot kért ellene. Varga a nyilvánossághoz fordult és a Fehérvári Hírekben jelen- tésszerűen számolt be a hivatal munkájáról.98 Személye azonban továbbra is szálka volt a kommunisták szemében, és az elmozdítását célzó támadások nem maradtak abba. A városi nemzeti bizottság a Földművelésügyi Minisztériumtól kérte a földhivatal vezetőjének haladéktalan leváltását. A minisztérium erre vizsgálóbizottságot küldött ki, majd megállapították, hogy Varga mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, és semmilyen mulasztás sem őt, sem munkatársait nem terheli. A korábban leváltását szorgalmazó bizottsági tagok a vizsgálatot követően már mellette foglaltak állást - csakúgy mint a kisgazdák, - így Varga és a földhivatal vezető tisztviselői hivatalukban maradhattak.99 A pártok közötti küzdelem nem csak politikai síkon, hanem az élet szinte minden területén folyt. Nem volt ez alól kivétel a sportélet sem. A korszakban Székesfehérváron három sportegyesület működött: Álba Munkás Atlétikai Kör (AMAK), (a volt Alba Regia Atlétikai Klub, ARAK),100 Székesfehérvári Torna Club (SZTC)101 és a Magyar Államvas97 93. sz. dokumentum. 98 Fejér megye földhivatala az ország 28 földhivatala közül a harmadik helyre küzdötte fel magát. FH 1947. április 15. 3. old. 99 Kopasz Gábor: i.m. 76. old., 121. sz. dokumentum. 100 Az Alba Regia Atlétikai Klub 1924-ben vált ki a Székesfehérvári Torna Clubból. Elnöke az alispán lett, anyagilag a vármegye támogatta. Tagjainak - akik elsősorban katonai jellegű sportágakat (lövészet, lovaglás kézigránát dobás stb.) müveitek - keresztény-nemzeti irányú nevelést kívánt adni. 1945 után a sportegyesületben a kommunista befolyás erősödött. Az egyesület 1948-ban beolvadt a Székesfehérvári Dolgozók Sportegyesületébe 101 A Székesfehérvári Torna Club 1903-ban alakult, az elnöke a város polgármestere volt. A városi és 20
