Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
érzéssel kell megállapítanunk, hogy az árvaszék munkásai más, nekik szokatlan és gyakorlatlan beosztásban is derekasan megállták helyüket, és működésük a vármegye vezetőségének elismerését érdemelte ki. Szeptember hó 1. napjától kezdődőleg azután, amikor a teljes működésbe hozott árvaszéki gépezet már annyira megsokasította az árvaszék munkáját, hogy azt 1-2 ember többé már elvégezni nem volt képes, előbb egy, majd ismét egy előadó árvaszéki ülnökkel és egy, majd később ismét egy segédhivatali tisztviselővel szaporodott az árvaszék személyzete, úgyhogy ma az árvaszéki elnökön kívül 2 előadó, 4 segédhivatali tisztviselő és 1 altiszt működik ismét az árvaszék keretében. Árvaszékünk 2 megválasztott árvaszéki ülnök, továbbá 1 segédhivatali tagja jelenleg is még alispáni, illetve járási főjegyzői beosztásban tevékenykedik, és őket árvaszékünk továbbra is teljes megértéssel bocsájtja a vármegye alispánjának rendelkezésére mindaddig, amíg az egyre szaporodó árvaszéki munka ezt lehetővé teszi. A községi képviselő-testületek megalakulásával különös gondunk volt arra, hogy a legalsóbb fokú gyámügyi igazgatást olyan emberek intézzék községi közgyámi minőségben, akik erre az igen fontos szociális szerepkörre igazán alkalmasak, és akik nem csak nobile officiumnak,1 tekintélyt adó sinecurának2 tekintik hivatalukat, hanem szociális feladatkörükben hajlandók és képesek is dolgozni a magyar újjáépítés keretében a magyar jövőért és a szülői támogatás és segítség nélkül maradt kis magyar árvákért. Úgy gondoljuk, hogy ezen kitűzött célunkat nagyjából sikerült is elérnünk, mert az egyes községek közgyámi tisztségébe tetterős, dolgozni akaró, a korszellemtől áthatott, megértő és szociális érzéktől fűtött emberek kerültek, akik megfelelő kioktatás és gyakorlat után bizonyára teljes mértékben meg fogják érteni árvaszékünk szándékait és elgondolásait és a falu igazi szociális előadójává lesznek, amivé őket tenni árvaszékünk elhatározott legközelebbi célja. Sajnos, a háború utáni nehéz körülmények, főleg az utazási viszonyok, meglassítják ezt a szép tervet, de az utazási viszonyok megjavulása után feltétlenül sor fog kerülni arra, hogy az új közgyámok szakszerű kiképzése és kioktatása megkezdődjön és megtörténjen. Mindenesetre le kell azonban már most szögeznünk azt az örvendetes tényt, hogy új közgyámjaink buzgólkodása a legszebb reményekre jogosít bennünket. Ez év november hó 6. napján látott napvilágot a gyámügyi törvények munkatársai által oly régen várt és régóta sürgetett gyámügyi reform, a 10 470/1945. ME számú rendelet3 alakjában, amely ha nem is valósítja meg teljes egészében azokat az elgondolásokat, amelyeket a gyámügyi reformhoz fűztünk, de mindenesetre nagyot haladt előre jogfejlődésünk terén, és az immár 67 éves gyámi törvényt4 sokkal korszerűbbé és a való élethez sokkal jobban alkalmazkodóvá teszi. Reméljük, hogy a legfelsőbb kormányzat az idők során mutatkozó további korszerű követelményeknek szívesebben és könnyebben ad helyt, mint ahogyan azt a régi kormányzat tette. Árvaszékünknek a még országos viszonylatban is tekintélyes és komoly értéket jelentő 596 kötetes szakkönyvtára ugyan sokat szenvedett a háború folytán, de azért az ma is körülbelül 250 kötetet számlál, ami még ma is lehetővé teszi az elmélyülő utánképzést és az egyes felmerült komplikáltabb jogesetek megfelelő megoldását. Megmaradt könyveink regisztrálására még nem kerülhetett sor, de a közeljövőben ez is meg fog történni. Árvaszékünk mostani munkáját legnagyobb részben az elmúlt hadműveletek folyamán nagy számban árvákká vált gyermekek részére való gyámrendelés tölti ki, tekintettel arra, hogy az egyes községi elöljáróságok most utólag kénytelenek felvenni - sajnos, igen nagy számban - a hadműveletek következtében elpusztultak haláleset felvételeit. így történt, hogy a felszabadulás óta 1407 esetben rendeltünk ki árva részére gyámot és 189 ismeretlen helyen tartózkodó egyén részére gondnokot. 131