Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
A TERRITORIÁLIS SZIMBÓLUMHASZNÁLAT JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON
A TERRITORIÁLIS SZIMBÓLUMHASZNÁLAT JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON* „Ezenkívül határozták, hogy azoknak a különböző alkalmatlanságoknak az elkerülése végett, a melyek a vármegyékben eddigelé többször azért fordultak elő, mert a pecsétek bizonytalanok és ismeretlenek voltak, jövőre a vármegye nevében kiadandó leveleket a királyi felség kegyes engedélyéből egy pecsét alatt adják ki, a mint ez Somogy vármegyében történik.'’1 N emzeti történelmünkben a sarkalatosán hatósági jogkört szimbolizáló, de hadi jelvényként szereplő, s díszítőelemként is megjelenő jelképek; pecsétek, címerek, zászlók nem csupán a harcmezők, a lovagi tornák, a társas érintkezés színterei, vagy a művészeti alkotások alkotóelemei, de különösen magán-, köz- s nemzetközi jogi szempontból is egyaránt figyelemre méltóak. A továbbiakban a vármegyéken keresztül - az imént idézett gondolatok szellemében - sommásan áttekintjük a territoriális szimbólumhasználat jogi hátterének alapvető történeti állomásait. A magyar nemzet történetének hivatalos állami jelképei mellett kialakult territoriális közigazgatási egységei, a vármegyék pecsét-, címer-, illetve zászlóhasználata is. A XIII. század első felében a királyi vármegye helyén fokozatosan létrejött a formálódó köznemesség önkormányzati területi szervezete, a nemesi dioecesis. A homines nobiles szervezetten, uralkodói támogatással igyekezett érdekeit érvényesíteni a „nagybirtokossággal” szemben, s ez által biztosítani befolyását az ítélkezés és a helyi közigazgatás terén. A nobilis vármegye tevékenységének első fennmaradt írásos emléke a Zala vármegyei királyi serviensek Kehidán 1232-ben kiadott oklevele. Ez egyben az első nyoma a vármegyei pecséthasználatnak, noha ezen nem külön vármegyei címer szerepelt, hanem az ország címerének egy elemét, a kettős keresztet tartalmazta. A jelképrendszer szfragisztikai és heraldikai arculata összefonódik; szoros kötelékükben a címer a pecsét megkerülhetetlen összetevője, amelyen az gyakorlatilag ősi állapotában s i li,. -t-** ~s\-< r~ r A kehidai oklevél, 1232 (Kehida. Száz Magyar Falu Könyvesháza. ARCANUM CD-ROM. kehi009.jpg)
