Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
NEMESI FELKELÉSI ZÁSZLÓK
Sigillum Comitatus Albensis nélkül csupán a következő feliratok olvashatók: egyik oldalán „VEXIL[L]UM COMITATUS ZEMPLENIENSIS”, a másikon „PRO REGE, LEGE ET PATRIA”.5 Összegezve; a zászlók méretükben, anyagukban s ábrázolásaikban sem mondhatóak egységesnek. Alakjukat tekintve a három, korábban készíttetett zászló fecskefarkú (a legkorábbi eredeti nagysága bár téglalap alakú, kiegészített mérete azonban szintén fecskefarkú), ugyanakkor a két 1810-es keltezésű nemesi felkelési zászló téglalap alakú. A műtárgyak állapota meglehetősen változatos képet mutat. Az osztrák örökösödési háborúk korából származó zászló alapjában véve hímzett, a feliratok, a koronás magyar kiscímer és Fejér vármegye címere úgyszintén. Kiegészítése ma már teljesen kifakult. A másik négy műtárgy festett olajképpel díszített, állapotuk korántsem kielégítő, de kivételt képez a nagyobb méretű 1797-es nemesi felkelési zászló, amely állapota jelenleg annak köszönhetően kitűnő, hogy 1988-ban tisztították, így restaurálása egyelőre nem szükséges. A két 1810-es keltezésű zászló olajképe a selyembrokát anyagra lett festve, a nagyobbikről az ovális kép kitörött, teljesen hiányzik. Mindegyik zászlón található felirat, amelyek a vármegyére, a hazafiasságra és az uralkodónőre utalnak. A zászlók motívumait vizsgálva megállapítható, hogy az összes példányon megtalálható a magyar kiscímer, mindegyik évből van zászló, amely Fejér vármegye címerét mutatja, s figyelemre méltó, hogy kizárólag a két 1810-es datálású zászlón látható Székesfehérvár jelképe. Emellett a három, a zászlókon alapvetőnek tekinthető motívum mellett a nagyobb 1797. évi és a kisebb 1810- es datálású zászlón megtalálható az uralkodóházra jellemző, koronás kétfejű sas ábrázolása is. A nemesi felkelési zászlók közül háromnak hiányzik a rúdja. A múzeumban található zászlóleíró kartonok nem nyújtanak kellő információt. A nagyobb 1797. évi zászló Fejér vármegye törvényhatóságának letétje; a letéti időpont 1915. október 29. A másik 1797-es datálású zászló ugyancsak vármegyei letétemény 1914. június 24-én, majd, Fejér vármegye alispánjának kérésére 1939. június 2-án visszajuttatták. A 135x140 centiméteres, 1810. évi zászló Székesfehérvár szabad királyi város letétje (1911. április 6.).6 A vármegyei nemesi felkelési zászlók alapvető motívuma az adott vármegye címere, Fejér vármegye esetében címeres pecsétjének ábrázolása. Az első, 1694. évi, majd az azt megújító s korábbi latin nyelvű köriratát magyarító, 1837. évi diplomában megszerkesztett, s ez által autentikusnak elfogadott leírásától eltérően, a zászlókon nem eredeti állapotában látható.7 A pecsétkép eredeti8, majd XIX. század közepi9 leírása is mintaszerű; a ragyogó, tündöklő, sugárzó, fénylő, csillámló jelzők {„radio, radios fulgentes”) az aranyat fémjelzik, az „ég” értelemszerűen a kék színt, a fellegek („nubila”) a heraldikában elfogadott fekete szín árnyalatában, füstszínben (,/umidae”) jelennek meg, a szent uralkodó vörössel hímzett palástban, méretes hermelin gallérral övezett ezüst ruházatban látható. Mindkét címerleírás törekszik a pecsétábrázolás címerként történő megjelenítésének fogyatékosságát, azaz a klasszikus értelembe vett címerpajzs hiányát kiküszöbölni. Amíg előbbi egy meglehetősen egyszerű magyarázatot sugall, amennyiben ősi szokással igazolja, s ezzel azonosítja a pecsét kerek alakját a pajzs alakjával, utóbbi már egy megjelenített kerek pajzsra helyezi a címerképet. A címeres pecsét illusztrációjának mintegy heraldikai kiforratlanságát igazolja, hogy a későbbi ábrázolásokon (insurgens, céhes, egyházi zászlókon, kéziratos térképeken) is ilyen módon, tehát általában kerek háttérrel, olykor szabályos pajzsra helyezve jelenik meg a címeres pecsét ornamentuma. A pecsétkép megjelenítésére alkalmas műtárgyak nem csupán a címerpajzs alakjának vonatkozásában, hanem a pecsétábrázolás motívumainak egyes részleteiben is jelentős változatosságot mutatnak. Ez feltételezhetően nem kellőképpen alátámasztható a felhasznált anyagok (selyem, papír, kő) sajátos tulajdon-
