Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
A TERRITORIÁLIS SZIMBÓLUMHASZNÁLAT JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON
A territoriális szimbólumhasználat jogi háttere Magyarországon Ugyan 1871-től apadt a vármegyei pecsétek alkalmazásának köre, amennyiben a hadi zászlókon és az igazságszolgáltatás dokumentumain a vármegyei (és városi) sigillumokat felváltotta az állami, azonban a közigazgatás és az árvaszékek pecsétjein, a vármegyei kiadványokon, jelvényeken, zászlókon és épületeken továbbra is jelen volt a vármegyét jelképező ornamentum. A vármegyei autonómia 1870. évi korlátozása40 egyrészt előrevetítette, a közigazgatás 1886. évi szabályozása pedig másfelől szükségszerűen tovább szűkítette a vármegyei címeres pecsét alkalmazásának körét, jószerével azt a reprezentáció területére szorítva vissza. A Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája idején - ekkor még mindössze néhány hónapra - a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumait szerepeltették a bélyegzőkön, az általános címerhasználatnak végeszakadt. A két világháború közötti időszakban azonban visszatértek a hagyományos jelkép- rendszer alkalmazásához: a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követően a Friedrich-kormány augusztus 8-án közzétett 3886/1919. M. E. számú rendeletével a köz- igazgatási szervezetek 1918. október 31-e előtti állapotát állította vissza. Többnyire 1948 adventjáig folyamatos a vármegyei pecsét,- illetve címerhasználat, noha a nemesi rangok, címerek és jelvények használatát általánosan megszüntető 1947. évi IV. törvénycikk hatályba lépése fordulatot sejtetett. Fejér vármegye szimbólumhasználatában történeti fordulatot a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Fejér Megyei Bizottságának 1948. augusztus 2-i ülése hozott, amelyen Németh István megyei párttitkár tett javaslatot Fejér vármegye színeinek és címerének megváltoztatására. A megyei bizottság határozatában elfogadta a javaslatot, s utasította saját pártfrakcióját, hogy a - nem mellékesen az MDP irányítása alatt álló - vármegyei törvényhatósági bizottság legközelebbi ülésén indítványozzák a sárga(helyesen: arany)-zöld színek piros(helyesen: vörös)-zöldre történő megváltoztatását, s az ősi címer (Szent István király felajánlja a koronát a kisded Jézus Krisztust karjaiban tartó Szűz Máriának41) helyett búzakalász, sarló és kalapács motívumait tartalmazó vármegyei jelvény megterveztetését. Az új jelképek elkészíttetésével Németh Istvánt bízták meg.42 Eredményeként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlése 1948. szeptember 29-én, egyhangúlag elfogadta Szilágyi Vilmos javaslatát, s a vármegye arany-zöld színeit felváltva azt vörös-zöldben állapította meg. Mindazonáltal utasították Kispéter István alispánt (1946- 1950), hogy „a mai kor szellemének megjelelő" új vármegyei pecsétet terveztessen.43 A benyújtott tervek közül a közgyűlés 1948. december 6-án Bordás Ferenc József festő- és grafikusművész44 „Alfa” jeligéjű elképzelését fogadta el, amelyben az őseredeti címer képet felváltotta egy gabonakéve, kalapács és - az indítványozott sarló helyett - madártoll keresztbevetett illusztrációja 45 Az új pecsétet elkészítették, s a törvényhatósági bizottság következő évi első rendes, 1949. április 13-án megtartott közgyűlése jegyzőkönyvének tanúsága szerint használatba is vették.46 Az 1949. évi hatalomváltás során minisztertanácsi rendelet törölte el a törvényhatóságok, megyei jogú városok és községek pecsétjein alkalmazott címereket. A 4.228/1949. (IX. 7.) M. T. számú rendelet - a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában - 4. § (1) bekezdése előírta: „Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények 1950. évi április hó 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes miniszter állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megszabott határidő eltelte után a korábbi állami címert a középületekről el kell távolítani, feltéve, hogy az jelentékeny műszaki akadályba nem ütközik. (3) A műemlék jellegével bíró épületeken és emlékműveken a korábbi címerek meghagyhatok. Az ilyen épületeken és emlékműveken csak abban
