Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

(A mindössze egy hétig létezett nemzetőrség legnagyobb létszáma 227 fő volt ­Réti Zoltán rendőr főhadnagy a bíróságon 360-as taglétszámról beszélt, egy má­sik forrás pedig 390-et említ, ez azonban nagyfokú túlzás az egyéb adatok isme­retében -, ám ennek egy része semmilyen tényleges feladatot nem végzett.) A „testület" - bár látszólag önálló rendfenntartó erő volt - egyelőre a rendőrség ki­segítő alakulata lett, s Varga Miklós parancsnokká választásáig, azaz 29-én dél­utánig Vincze Kálmán rendőrkapitány vezetése alatt állt. Formailag ugyan a köz­ségi nemzeti bizottság közvetlen alárendeltségébe tartozott, de attól egyetlen esetben sem kapott parancsot vagy utasítást. Varga Miklós, a későbbi nemzetőrparancsnok a bírósági tanúvallomása szerint az október 28-i választáson illetve az azt követő első nemzetőrtoborzáson nem vett részt. Ebéd utáni sétája során (ez megítélésünk szerint hétfőn, 29-én délután lehetett) értesült arról Vincze Kálmán rendőr főhadnagytól a kapitányság épülete előtt, hogy őt, Vargát választották meg a községi nemzetőrség parancsnokának. Bár korábban nem voltak közelebbi ismeretségben, Vincze letegezte őt, s öröm­mel gratulált neki ehhez. Ugyanígy gratulált neki a pártapparátus tagja, Tóth Ist­ván is, Ulrich József százados pedig közölte vele, hogy a járási pártvezetés java­solta őt a funkcióra. Kisvártatva ugyanilyen jelenet zajlott le akkor is, amikor Horváth Istvánnal találkozott. Schiffer János és Horváth István Varga Miklós megválasztásának tényéről hasonló módon beszélt a bíróságon, de annak idő­pontját Horváth 29-re, hétfőre teszi, míg Schiffer - tévesen - október 30-ra. Gömbös Zoltán, aki a nemzetőrség törzsében kapott beosztást, szintén hétfőn dél­utánra emlékszik, mint arra az időpontra, amikor a rendőrkapitányság épületében megtartott értekezleten eldőlt a végleges szervezeti forma, s ahol Varga Miklós parancsnok lett. Miután a kulcsszereplő Horváth, aki az értekezletet a községi nemzeti bizottság nevében levezette, valamint Gömbös azonos módon nyilatko­zik erről, magunk szintén arra az álláspontra helyezkedünk, hogy Varga megvá­lasztása és a nemzetőrség szervezetszerű felállítása, amelyet napokkal később kö­vetett az eskütétel (ennek a legvalószínűbb időpontja október 31.), október 29-én, hétfőn délután történt. Az időbeli eltérések abból (is) adódhatnak, hogy a móri községi nemzetőrség - gyors létszámgyarapodása következtében - október 31­én, szerdán gyakorlatilag már járási alakulat volt, abban mintegy „feloldódott". A parancsnoki törzs tagjai is - mint látni fogjuk - járási elöljáróként keresték fel szervezési ügyekben a környező községeket. Miután az események rendkívül gyorsan követték egymást ebben a néhány napban, az időpontokra meglehetősen nehéz lehetett a vallomástétel időpontjában, 1957 őszén-telén visszaemlékezni. Kétségtelen tény viszont, hogy a leendő nemzetőrök Vincze főhadnagy délután elhangzott javaslatának megfelelően aznap, 28-án este 6 órakor gyülekeztek a tűzoltószertárnál. A rendőrkapitány azonnal megkezdte az immáron második éj­szakai járőrszolgálat összeállítását. Parancsnoki feladatot a „vegyes" járőrök rendőr tagjainak határozott meg, vagy - rendőr hiányában - azoknak a civilek­nek, akik katonai előképzettséggel rendelkeztek. (Schiffer János például tartalé­kos százados volt, a harmadik járőrcsoportban nyolc ember „elöljárója" lett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom