Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

A telefonpóznán a hangosbemondó hangszórója, háttérben a móri gimnázium épülete akart, az utasításnak nem tett eleget, s amikor óráit befejezte, anélkül ment haza, hogy a középületbe benézett volna. Otthon felesége azzal fogadta, hogy egy küldöttség kereste, egy délután háromkor kezdődő gyűlésre invitálták. Egy névsort is hagytak ott a számára. (Hogy azt ki állította össze, máig nem sikerült tisztázni. Egyes tanúvallomások alapján az a legvalószínűbb, hogy a pártbizottság készítette.) Azt üzenték neki, „meg akarják választani valamilyen bizottságba". Ez alapján még nem volt egyértelmű a számára, hogy a délutánra összehívott népgyűlés az új, forradalmi vezetőség létrehozását célozza, s hogy ez az önszerveződő népakarat intézményesülésének kezdetét jelenti. Horváth csak akkor ment a községházához, amikor háromkor ismét megjelentek érte, ezúttal a megválasztandók névjegyzékén is szereplő szomszédja hívta őt. Alig érkezett meg a térre, feltuszkolták az első világháborús emlékmű talapzatára. Néhány mondattal megnyitotta a választást, amelynek - mint elmondta - közfelkiáltással, nyílt szavazással kell döntenie arról, kik lesznek az új vezetés tagjai. Ezután előkotorta zsebéből a kézírásos névjegyzéket, s megpróbálta felolvasni, ám a hangzavarban ez nem ment. így aztán fogta magát, s ott akarta hagyni az egész gyűlést, ám ebben egyelőre megakadályozta a tömeg. A gimnázium részéről nem volt egyetlen jelölt sem a körülbelül 20-22 nevet tartalmazó listán, ezért az egyik szülő bekiáltotta Schiffer János tanár nevét. Ezzel ő is jelölt lett. Varga Miklóst, a későbbi nemzetőrparancsnokot is hasonló módon „delegálták". A választás nem volt éppen zökkenőmentesnek mondható, a Horváth által tartott - ezúttal már sikeres - felolvasást többször is megzavarták. Valakinek a javaslata az volt, hogy a leendő nemzeti bizottság összetételé-