Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
lubeli vett részt. A nemzeti színű zászlóval haladó, Kossuth-nótákat éneklő menet a községi tanácselnök lakóháza előtt ért véget. A felvonulás első célja a községi pártiroda volt. (A pártalapszervezet titkára Portik István volt.) A tömeg a pártiroda ajtaját - valószínűleg fejszével - feltörte, az ott talált iratokat kiszórta, eltüzelte. Hogy az ajtót ki zúzta be, máig nem derült ki 27 , noha a későbbiekben lefolytatott nyomozás során többeket is meggyanúsítottak ezzel. Az egyik tanúvallomás szerint volt, aki halált, kötelet követelt a kommunistákra, s a tömeg ezeket a megnyilvánulásokat megéljenezte. A pártház feldúlása után a hazafias jelszavakat hangoztató emberek a továbbképző tanfolyamon lévő tanácselnök, Rabóczky Márton családi házához mentek, azt követelték, jöjjön ki, arra akarták rábírni, hogy funkciójáról mondjon le. A felvonulók között volt Balogh Antal vb-titkár is. Egyes tanúvallomások szerint az események legfőbb szervezője egy idegen férfi társaságában Remete Ferenc volt, aki állítólag többször is azt hangoztatta, elég volt tizenkét (!) év a népköztársaságból, a ruszkik menjenek haza, s független Magyarországot követelt. Az emberek a tanácselnök lakóházától visszatértek a tanácsházhoz, amelynek a bejárata fölül leverték a címert. Hogy a begyűjtési irodát feltörték-e, vagy ajtaját valaki kulccsal nyitottae ki, nem tudjuk, de tény, hogy - bár tervezték azt - a begyűjtési iratokat nem hordták szét, nem égették el. Erről feltehetőleg Balogh Antal, a vb-titkár beszélte le őket, aki egyébként beszédet is mondott. Ezután elénekelték a Himnuszt, majd a tömeg feloszlott. Ugyanezen a napon a késő esti órákban Papp Ferenc csókakői gépkocsivezető, aki aznap Bókodon járt, borkóstolásra hozta ottani ismerőseit egy bányászbuszszal. Az alkalmi vendégsereg tagja volt többek közt Selmeczi István, Lázár Pál, Szűcs Ferenc is. Nemcsak Papp borát ízlelgették akkor éjjel, más pincékben is jártak. Valamelyik ittas vendéglátójuk ötletére az összeverődött helyiek és a bokodiak közül néhányan valamikor az éjszakai órákban elmentek a DISZ-titkár, Ónodi György házához, s bezörgettek. Részeg fővel úgy gondolták, hogy egy kissé „elszórakoznak" a fiatalemberrel. (Csókakőn köztudott volt, hogy Ónodi a sorkatonai szolgálatát a gyűlölt ÁVH-nál teljesítette, s az is, hogy a balinkai bányánál a párt ifjúsági szervezetének függetlenített titkára.) Selmeczi, akinek feltehetően elege volt már a kirándulásból, nem ment be a lakásba, az autóbusznál várakozott. A többiek - köztük az őket néhány perc múlva követő Lázár Pál - mintegy negyed órát, húsz percet tartózkodtak bent, s először fegyvert követeltek Ónoditól, aztán meg arra akarták rávenni, hogy égesse el a bolsevik párt történetéről szóló propagandakötetet. Közben vaskos megjegyzéseket tettek a DISZtitkár fizikumára is, mondván, hogy jól meghízott a munkások zsírján. Végül ráunva a „szellemeskedésre", elhagyták a lakást. Valamikor hajnalban érkeztek haza Bókodra. 27 Krauzer Vilmos rendőrségi tanúvallomása szerint valakinek a kezében fejszét látott, de aztán mégis mintha kulccsal nyitották volna ki az ajtót, ezt ő kertjük végéből vélte látni. Szerinte az elkövetők között bokodi „csendőrök" is voltak. A bíróságon vallomását e vonatkozásban nem fogadták el.
