Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

Mint azt ezután is látni fogjuk, a vidéki forradalmi események kezdeti fázisában néhány esemény bekövetkeztében szerepet játszott az alkoholfogyasztás. Tagadhatatlan tény, hogy nem ritkán éppen a borgőzös állapot vett rá sok embert arra, hogy a megelőző időben rajta esett méltánytalanságért, az egyébként vele, családjával ténylegesen megtörtént sérelemért mindenféle jogszerűség mellőzésével elégtételt vegyen. A forradalmi időszakban óhatatlanul jelen lévő szabadosság ugyanolyan önkényeskedésre vitt embereket, mint amilyet velük, vagy a szűkebb-tágabb ismeretségi körükben élőkkel szemben elkövettek a korábbiakban. Úgy tűnik, némelyek számára csak ennyit, a személyes számonkérés lehetőségét jelentette a forradalmi helyzet. Esetleg egyszerűen nem tudták, nem akarták kivárni azt az időt, amikor a korábbi törvénytelenségek jogszerű elintézésére mód nyílik, s maguk akarták vélt vagy tényleges sérelmeikért a számonkérést elvégezni. Eddigi tapasztalataik alapján ugyanis aligha remélhették, hogy a méltánytalanságokat a jog, a törvényesség alapján lehet és kell orvosolni. Elég volt a tilalmakból, a korlátozásokból, a megaláztatásokból! - ez lehetett az első megmozdulások mozgatója. így történt ez Móron, a járási székhelyen is október 26-án, a délutáni órákban. A pusztavámi bányában, ahol nagyon sok móri lakos is kereste a kenyerét, október 26-án délelőtt még a szokásos termelés folyt, ám a délutáni műszakkezdésre - részben a budapesti és a balinkabányai hírek, részben az üzem területén megjelent ismeretlen egyének sikeres agitációja következtében - kirobbant a sztrájk. A délutános műszak bányászai megtagadták a munkát, és döntő többségük részt vett a spontán kialakult munkásgyűlésen a bánya felolvasótermében. Megválasztották Mór, Aranykalász utca, a mezőgazdasági szakiskola