Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Befejezés

BEFEJEZÉS „Nálunk sokan mondják, hogy a szovjet elvtársak gyakran avatkoznak be Magyarország belügyeibe, és az mindig balul üt ki. Miért ne avatkoznának be most a helyzetbe, hátha ezúttal jól üt ki. " (KÁDÁR JÁNOS) A forradalom a nemzeti függetlenségért és a sztálinista diktatúra ellen, annak maradéktalan felszámolására robbant ki. Válasz volt tehát, jogosan és logikusan adott reakció egy régóta érlelődő forradalmi helyzetre. Gyökeres változást akart, de bizonyítottan nem rendszerváltást, hanem élhető, emberarcú szocializmust.

358 (Ennek működésképtelen volta akkor és még hosszú évtizedekig nem volt látható.) Mindez még akkor is igaz, ha egyébként a forradalomban a lehető legkülönfélébb kiforratlan eszmék is artikulálódtak a látszólagos nemzeti egységben. A forradalom követeléseinek

359 azon elemeit, amelyek nem a nemzeti függetlenséget célozták, maga a hatalomra kerülő Kádár-kormányzat - éppen a gyors konszolidáció érdekében, azaz hatalmának mielőbbi megszilárdításáért és nemzetközi elfogadtatásáért - módosításokkal ugyan, de meg is valósította! (Például az AVH felszámolására Nagy Imre kormányzása alatt, október 30-án, aztán november 7-én is sor került - ekkor már Münnich Ferenc „jóvoltából". De ugyanez igaz a beszolgáltatások eltörlésére is. A forradalom vérbefojtása utáni hetekben még a többpártrendszer lehetőségét sem vetették el Kádárék, persze a kommunisták vezetése alatt. Megváltoztatták az orosz mintájú egyenruhát a néphadseregben, stb.) Nagy valószínűséggel ez volt az egyik oka annak, hogy a nép passzív rezisztenciája fokozatosan enyhült. Ebből lett az ún. „fridzsiderszocializmus", a legvidámabb barakk sztereotípiája. A visszatérő, a forradalom kirobbanására magyarázatot kereső régi-új hatalom a forradalom dinamikájával, spontaneitásával, elemi erejével nem tudott mit kez358 Például a forradalmárok lapja, az Új Fehérvár című újság nagybetűs, keretes hirdetése 1956. október 28-án így szólt: „Éljen a független, demokratikus, szocialista Magyarország! Üdvözöljük a megalakult munkástanácsokat! Éljen a munkások és parasztok szilárd alapra helyezett testvéri összefogása!" 359 Ezek között általában szerepelt a magyar nemzeti hagyományoknak megfelelő zászló, címer, katonai egyenruha, sapkarózsa bevezetése; a munkaszolgálat eltörlése; a politikai foglyok szabadon bocsátása; a nemzetközi szerződések felülvizsgálata; a félelem nélküli élethez és a szabad vallásgyakorláshoz való jog; a munkástanácsok által történő termelésirányítás; a termelőeszközök tényleges köztulajdonba vétele, stb. Ezek egyike sem mutat túl a szocialista társadalmi berendezkedés keretein. Ugyanakkor még nyoma sincs annak, hogy a nagybirtokrendszert akarták volna viszszaállítani, vagy a gyárakat, üzemeket a volt tulajdonosaiknak visszaadni!