Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
vasúti megállótól került a lakótelepre, a vendéglátóipari vállalat tulajdona volt, ám az üzemi büféhez ez a szállítmány soha nem érkezett meg.) A sörös vagon feltörése, amelyben sokan részt vettek a lakótelepiek közül (a tettesek felelősségre vonása alkalmával benyújtott vádirat tényállása szerint többek között Farkas József, Mayer Jakab, Kukor Gyula, Lénáit István, Takács Imre, Fodor Imre, Kósa János, Takács József), állítólag Kukor Gyula ötlete volt, akinek a testvéröccsétől elhangzott a bányánál az ominózus, sztrájkra buzdító mondat. Valószínű, hogy a hajnalig tartó italozás játszotta a legfontosabb szerepet akkor, amikor valakinek a fejéből kipattant a helyi szovjet hősi emlékmű megrongálásának gondolata. A szerencsétlen, de nem előzmények nélküli ötletet tett követte, s a korai órán a legényszállóiak egy kisebb csoportja irányt vett a falu központjában lévő tanácsház, illetve a hősi temető felé. A hajnali sötétségben aztán közülük valaki le is tört két vörös csillagot az emlékműről. A balinkabányai munkásgyűléssel egyidejűleg a kisgyóni bányászok is beszüntették a munkát, s hazamentek. 25 Sokan helyben, a bányászkolónián laktak, mások a közeli Bakonycsernyén, Súron. Az éjszakát többen itt, a kolónián is italozással töltötték el, s szóba kerültek a sérelmek, az egyéni bántalmak is. Volt, aki úgy érezte, a rajta korábban esett méltánytalanságot most megtorolhatja a műszakvezetőn. Szarka Sándor vájár, aki a hirtelen jött szabadidőt idősb és ifjabb Kaviczki Mihálynak a társaságában töltötte, poharazgatás közben szóba hozta, hogy ő is, s idősebb Kaviczki is Hajnal Ignác munkavezető jóvoltából olyan munkát kapnak most már sorozatosan, hogy alig keresnek. Ebben maradéktalanul egyet is értettek, s elhatározták, hogy számon kérik sérelmüket közvetlen főnökükön. Az átiszogatott éjszakát követően, kora reggel el is mentek hozzá, de nem találták otthon, így aztán - bár önkényesen, Hajnalné minden tiltakozása ellenére szétnéztek a lakásban - dolguk végezetlen mentek haza. Abban azért megállapodtak egymással, hogy erre még egyszer visszatérnek. Fontos szerepet vitt a kisgyóni események szervezésében Onódy Tibor vájár, aki szinte a kezdet kezdetén szorgalmazta egy, a bánya dolgozóiból felállítandó nemzetőr-alegység létrehozását is. (Ennek lett tagja például a későbbiekben Karajos István és Rakk Ernő.) Ugyanő állítólag - egy rendőrségi összefoglaló jelentés megállapítása szerint - a balinkabányai munkástanács megszervezésében is közreműködött. A bauxitbányászat „fellegvárában", Gánt-Bányatelepen is 25-én lázadtak fel a bányamunkások. Sumszki Károly és Zeleni Ferenc javaslatára üzemi munkásgyűlést hívtak össze, s ismertették a kirobbant forradalom jelentőségét. Elhatározták egy forradalmi bizottság létrehozását. A demokratikusan, választással megszületett testület öt főből állt, akik közül hárman kommunisták voltak, s Zeleni Ferenc esztergályos, Sumszki Károly bányaraktáros voltak többek között 25 Nem felel meg a valóságnak, hogy a kisgyóni kommunisták Pera Ferenc üzemvezető és Dittrich József párttitkár vezetésével a forradalom idején mindvégig termelték a szenet, s hogy annak csak a keskenyvasút elleni szabotázsakció vetett véget. Kisgyónban ugyanúgy, mint a járás összes bányaüzemében, csak a fenntartási munkálatok folytak decemberig.
