Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

Az újabb nagyszabású rendőri-karhatalmi akciókat a közelgő felszabadulási ünnep, április 4-e, majd a munka ünnepe, május elseje előtti napokban szervez­ték meg (az 1919-es proletárdiktatúra ünnepéről, március 21-ről megfeledkez­tek). A megelőző intézkedések a már kialakult rutinnak megfelelően azonosak volt a „MÚK" előttivel. Attól legfeljebb abban különböztek, hogy a hatóságok és a „becsületes dolgozókként" aposztrofált kommunisták magabiztosabbak voltak, mint februárban, márciusban. A letartóztatások ismét intenzívebbé váltak, és a le­fogottak száma sem volt sokkal kisebb, mint március 15. előtt. Fejér megyében 1957. május l-ig a hatóságok 2000 embert vettek őrizetbe, „ezek közül 1300 főt politikai bűncselekmények miatt, [...] 190 főt helyeztünk közbiztonsági őrizetbe. [...] Március 15-re 383 személyt, április 4-re 136 személyt, május l-re 210 sze­mélyt helyeztünk preventív őrizetbe a nemzeti ünnepek biztosítása érdekében". 245 Az április 4-ei ünnep sem múlt el botrány nélkül, de ezt a malőrt sem a pro­vokátorok, „ellenforradalmárok" okozták. Mint Tóth István észrevételezte, ápri­lis 3-án a „mulatságra meghívtuk a járás kommunista vezetőit. Az történt, hogy az intézőbizottság tudta nélkül bejelentette egy rendőr, hogy éjféltől kijárási tila­lom van. Erre az elvtársak nagy része hazament. A szemembe mondták, hogy kár volt eljönni. [...] A fogadásnál 4-én számítottunk 50 elvtársra. Anyagot társadal­mi úton szereztünk. Nem 50 fő volt itt, hanem 100. A munkásőrség tagjainak is hordták ki a szendvicset és italt. 650 Ft-ra nincs még fedezet." Ennek ellenére úgy határozott a pártelnökség, hogy „Tóth elvtárs fogalmazzon dicsérő oklevelet az április 4-i operatív bizottság tagjainak". Április 3-án késő este Kisgyónban is skandalum történt. A fiatal, ízig-vérig kommunista balinkai üzemvezető, Pera Ferenc a valószínűleg engedély nélkül megszervezett táncmulatság forgatagában szembe találta magát a kijárási tilalom miatt megjelenő bakonycsernyei rendőrökkel. A járőrt nem látták szívesen a ren­dezvényen, Pera szóváltásba is keveredett velük. Miután a járőrparancsnok, aki el akarta kerülni a botrányt, kihívta őt a kultúrteremből, Pera indulatosan lökdö­sődni kezdett, majd valószínűleg meg akarta ütni a rendőrt. Az ütés nem volt jól irányzott, így csak a tányérsapka esett le. A rendőrök azonnal őrizetbe vették a fi­atalembert, s előállították a csernyei rendőrőrsre. A jelenetnek több szemtanúja is volt, akik azonnal szóltak társaiknak. Egy csoport bányász - az élen Pera bátyjá­val, Jánossal - az őrsre sietett, s követelték az üzemvezető szabadon bocsátását. Az őrsparancsnokot, Balázs hadnagyot is felkeltették a lakásán, aki megjelent az őrsön, s megakadályozta a lefogott bántalmazását. (Az egyik tanú úgy emlékezett erre, hogy „Balázs elvtárs kijelentette, hogy ha ő nem megy be [az őrsre], Pera elvtársat bilincsbe verik és úgy megverik, hogy nem tud hazamenni.") Ezután Pera Ferencet elengedték ugyan, de miután Balázs hadnagy leadta az esetről Mór­ra a jelentését, a móriak utasítására ismét őrizetbe vették, s a járási székhelyre vit­ték. Lelkes kommunistaként hamarosan a preventív őrizetben lévő „ellenforradal­márok" közt találta magát. Április 4-én egy harcos csoport - vadnyugati filmek­245 FML Az MSZMP MB iratai. 1957. 19. f. 22. ő. c. A megyei rendőrfőkapitány jelentése a pártnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom