Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
A móri nemzetőrség ifjúsági csoportja november 2-án alakult meg. Szervezését Varga Ferenc egyetemi hallgató kezdte meg. Ezen a pénteki napon délután 3 órakor gyűltek össze azok a fiatalok a járási kultúrházban, akik szívesen vettek volna részt egy új, fegyveres diákszervezet, „diákszázad" munkájában. A megbeszélésen mintegy 80-100 fő jött össze, s Varga Ferenc és a szintén egyetemista Mayer Béla beszéltek nekik elsőként budapesti élményeikről. Jelen volt a gimnázium feloszlott DISZ-szervezetének titkára, Petró József is. Hajós László hallgató, aki éppen aznap érkezett haza Mórra Székesfehérvárról kerékpárral, maga is csatlakozott hozzájuk. Valaki azt javasolta, hozzanak létre a jelenlévőkből egy 20 tagú szervező bizottságot, amely majd létrehozza és irányítja a szervezetet. A tényleges irányítást végül is egy ötfős bizottság végezte, amelynek Petró, Varga, Mayer, Hajós és valószínűleg Jánny László (Jánny Imre nemzeti bizottsági titkár fia) voltak a tagjai. A szervezet két szakaszból állt, összesen mintegy hetven fővel. Az eredeti elgondolás szerint háromszakaszos századot állítottak volna fel, de erre az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. Az első szakasz parancsnoka Petró, a másodiké Jánny lett. (Petró a rendőrségi vallomásában - mintegy bagatellizálandó a saját szerepét - rajparancsnokként említi magát.) Hajós az írnoki teendők ellátására kapott megbízást. Schmidt János az egyik raj parancsnoka volt, aki Petróval a szolgálati beosztást készítette el, ők állították össze az őrök névsorát is. Az alegység parancsnokának Varga Ferencet választották meg. A szervezőmunka során nem esett szó arról, hogy ki volt tagja a DISZ-nek vagy az MDP-nek. Valaki aztán felvetette, hogy fegyvert kell szerezni a szolgálat ellátásához. Valószínű, hogy Petró József testnevelő tanár javaslata alapján mentek a járási nemzeti bizottsághoz, hiszen Petró tudta kollégájáról, Schiffer Jánosról, hogy annak tagja, s ha valaki, akkor ő tudhat ebben a dologban támogatást adni. Schiffer azonban ez ügyben a nemzetőr-parancsnoksághoz irányította őket. O maga egyébként nem volt híve annak, hogy a fiatalokat felfegyverezzék. Szándéka szerint a fiúk legfeljebb futár- illetve egyéb, nem fegyveres szolgálatot láthattak volna el. Végül a nemzetőrség törzsének egyik tagja, Gömbös Zoltán adott ki a részükre öt darab szálfegyvert a szűkös keretből. (Petró József tanúvallomásában 1-2 pisztolyról, 2 kézigránátról és 2 puskáról tett említést. Hajós László vallomása szerint 3 puskájuk és 2 géppisztolyuk is volt 2 tartalék dobtárral. Természetesen ennél jóval több fegyvert szerettek volna.) Ezeket a gépállomás páncélszekrényében zárták el, s csak a szolgálat ellátásához illetve a kiképzési feladatokhoz használták őket. A kiképzést, a fegyverfogás oktatását Móder József, Ábelé György és Schiffer János végezte Hajós rendőrségi vallomása szerint, ezt azonban a bíróság előtt visszavonta arra hivatkozva, hogy a rendőrségen félt. A nagyközségi pártbizottság irodájában alakították ki elhelyezési körletüket. 114 (Horváth István tanúvallomása szerint a gépállomáson volt az ifjú nemzetőrök laktanyája.) A pártiroda páncélszekrényében fellelték a káderanyagokat, s egy kuláklistát is, azonban semmihez nem nyúltak. Az őrszolgálatot már a megalaku114 Manner Márton egykori ifjúsági nemzetőr személyes közlése.
