Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
Székesfehérvárról a fegyvereiket. A 10 karabélyt, 2 géppisztolyt és a lőszert a tanácsházra vitték, ott tartották elzárva. (Miután ez mindenütt ily módon történt, feltételezhető, hogy erre a józan ész diktálta parancson túl a fegyvereket kiosztok is felhívták a figyelmet.) Kiosztásuk csak és kizárólag a szolgálati feladatokhoz történhetett meg. A fehérvárcsurgói nemzetőrség részére a nemzeti bizottság elnöke és titkára, Sárközi István és Juhász Lajos hozott tíz puskát és egy pisztolyt a szolgálat ellátásához. (Itt kezdetben nem volt választott nemzetőri csoport, a férfilakosságot mint Balinkán is - házszám szerint osztották be szolgálatra.) 109 Pusztavámra is ugyanezen a napon hozott egy Kondora nevű hadnagy négy karabélyt és hetven töltényt, ezeket először Stoffer László lakására vitték, majd a tanácsházra. Onnan egyetlen nap után az erdészethez kerültek. A pusztavámi nemzetőrség parancsnoki teendőit a katonaviselt Halvachs István nemzeti bizottsági elnökhelyettes látta el. Puskája neki is csak egyetlen napig, szombaton volt. A rendfenntartó alakulatnak állandó létszáma nem volt, tagsága folyamatosan cserélődött feltehetően éppen azért, mert az október 28-án lezajlott nemzeti bizottsági választásokon született elhatározás szerint a középületek - elsősorban a tanácsház - védelmét a bányászkatonáktól vezényelt honvédek látták el kétfős váltásokban. Erről Stoffer állapodott meg a faluban élő politikai tiszttel, Gaál Mihály hadnaggyal. Amikor a bányászkatonai alakulatot felszámolták, s Gaált leszerelték, a katonák is elhagyták felállítási helyüket. Egy rendszeresen járőröző nemzetőr alegységre ugyanakkor igencsak nagy szükség lett volna, mivel az oroszlányi rabaknától október 26-án kiszabadult elítéltek nemcsak a bányaüzem épületeire, hanem a település lakosságára is veszélyt jelentettek. Feltehetően még október 28-án vagy 29-én, az esti órákban történt, hogy egy bányászbusszal megjelent egy felfegyverzett csoportjuk, s fegyvereket kerestek a párttagoknál. Bezörgettek Ferov István községi párttitkárhoz és Gaál Mihályhoz is. Arra hivatkoztak, hogy a faluban - információik szerint vagy 30 puskát rejtegetnek. A lezajlott kutatás azonban sem a lakóházakban, sem a pártirodában nem járt eredménnyel. A dolog viszont nem múlt el következmények nélkül: Halvachs István nemzeti bizottsági elnökhelyettes, aki megmutatta az oroszlányi nemzetőrökként bemutatkozó raboknak Gaál lakását, november 4-e után űzött vaddá vált. (Farkas András, aki szintén ott volt Ferovéknál, maga is megszenvedte ezt az időszakot a megtorlás során.) A fenti jelenettől függetlenül is történtek erőszakos cselekmények Pusztavámon, amikor az egyébként is lázas, zaklatott időszakban sokkal inkább a rend fenntartására lett volna égető szükség. Mint az esztendő múltán lefolytatott pártvizsgálat megállapította, Vancsó Antal és testvére, Béla - mindketten párttagok voltak annak ellenére, hogy Vancsó Bélának fegyverrejtegetés és orvvadászat miatt már korábban is meggyűlt a baja a hatóságokkal, a törvénnyel - megtámadták az erdészlakot, s fegyvereket, távcsöveket raboltak, miután bántalmazták az 109 Fehérvárcsurgó története. 121.
