Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
egyedül otthon tartózkodó özvegy Bátyai Ferencnét. 110 (A rabolt távcsövek egyikét sógoruknak, Brázik Imrének adták, aki azt a puskájára fel is szerelte.) A puskákat csak egy év után kobozta el a rendőrség tőlük, noha közben folyt a haj tóvadászat a fegyverrejtegetők ellen Pusztavámon és szerte a járásban. (Ellenük nem folyt a pártvizsgálatot kivéve büntető eljárás.) Aztán hogy, hogy nem, a megtorlás idején - többek között Vancsóék vallomása alapján - a jószerével „egyszemélyes nemzetőrség" parancsnokát, Halvachsot gyanúsították meg azzal, hogy a különféle atrocitásokat ő követte el a faluban. A pusztavámi forradalmárok közt a legkarakteresebb, legradikálisabb személy kétségkívül Halvachs István volt. Ez nyilván alkati kérdés volt elsősorban, ám ezen túl személyes tapasztalatai is a kommunisták ellenségévé tették őt ugyanúgy, mint sok falubelijét, köztük Stoffer Lászlót vagy Kluber Istvánt. Csakhogy velük ellentétben Halvachs soha nem tett lakatot a szájára. Többször szóvá tette, hogy nem régiben kobozták el aprócska vegyesáru-üzletét, padlását leseperték, barátait, ismerőseit („sváb testvéreinket") kitelepítették. Egy alkalommal, valószínűleg november 2-án kemény vitába keveredett Stofferrel is, akire a szóváltás hevében még puskát is fogott, Klubernek kellett őt leintenie. Halvachs nem tudta, nem akarta elfogadni Stoffer látszólag alaptalan visszafogottságát, óvatosságát. Szerinte nyilván Stoffer korábbi meghurcoltatása indokolta volna, hogy mint ő maga is - gyorsabb és mélyrehatóbb változásokat szorgalmazzon. Tudta, hogy a szintén sváb származású Stoffer korábban, bakonysárkányi vezetőjegyzőként már összeütközésbe került a politikai rendőrséggel, a hatóságokkal, mert a bakonysárkányi kommunista telepesek - pártutasításra - koholt indokokkal feljelentették őt, s eltávolíttatták a faluból. (Stoffer ezután, noha a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette, kénytelen volt Isztimérre költözni, onnan került később Pusztavámra. A tanácshatalom létrejöttével - mint közigazgatási szakember - tanácstitkár lett. Aztán itt is politikai üldöztetés áldozatául esett, elbocsátották arra hivatkozással, hogy összejátszott a kulákokkal.) 111 November első napjaiban a faluban a bányászkatonák (ketten vagy hárman voltak egy tizedes parancsnoksága alatt) mindenféle „sáncszerszámot": lapátokat, csákányokat, ásókat szedtek össze a lakosságtól. Ezeket egy dömperrel a tanácsházra vitték. Hogy valójában mi volt a tervük, soha nem derült ki, de később a forradalmárok ellen adatokat gyűjtő móri nyomozók - a helyi kommunisták mendemondái alapján - azt a gyanút fogalmazták meg, hogy a szerszámokra minden bizonnyal a kivégzendő pusztavámi kommunisták sírjainak megásásához lett volna szükség. Elsősorban Halvachsot és Stoffert nevezték meg az „elfogulatlan, érdektelen tanúk" mint olyan személyeket, akiknek érdekükben állt volna a „tervezett kivégzés". Még egy „bérgyilkost" is megneveztek (Ács Lajost), aki - természetesen - időközben disszidált. A gyermeteg ötlet nem igazolódott be, a bíróságon az eset valójában szóba sem került, de a forradalmárok besározásához, meghurcoltatásához kapóra jött. 110 FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1957. Fegyelmi ügyek. Vancsó Antal és Vancsó Béla ügye. 111 Stoffer László megpróbáltatásait egy késó'bbre tervezett tanulmányban mutatjuk be.
